Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-87) 464-244
• Fax: (06-87) 563-338
• E-mail: hivatal kukac revfulop pont hu
• Weblap: www.revfulop.hu

Címer

Polgármester

• Miklós Tamás

Alpolgármester

• Varga Béláné

Jegyző

• Hamarné Szöllősy Emília

Képviselő-testület

• Eitner József
• Gángó István
• Kálomista Gábor
• Kondor Géza
• Török Péter
• Varga Béláné

Egyéb információk

• Terület: 10 km²
• Népesség: 1224 fő

Képek

Révfülöp a Balaton tó északi partvonalának közepén, a 274 méter magas Fülöp-hegy lábánál, csodálatosan szép természeti környezetben fekvő tóparti üdülőtelepülés. Tőle északi irányban a Káli-medence vidéke kezdődik, míg délre a Balaton 5,2 kilométeres távolságban lévő túlpartja húzódik.

A Fülöp-hegy déli lábánál bukkan felszínre a Magyarországon található egyik legrégebbi kőzet, a kb. 400 millió éve keletkezett agyagpala, azaz fillit, amelyet a helybeliek peresztegnek neveznek. A környéken kedvelt építőanyagként használják a másik jellegzetes kőzetet, a fagyálló és jól faragható permi vörös homokkőt. Ennek ásványi anyagokban igen gazdag málladékos része évezredek óta biztosítja a szőlőművelés kedvező adottságait a hegyoldalban.

A térség a római kor óta lakott és Révfülöp kora középkori révátkelőjét már a XI. században faluszerű települését a bencés szerzetesrend tihanyi Szent Ányos apátságának praediumaként 1211-ben kelt oklevele említi. Révfülöp mai neve is az ősi révhajózásból és a Pilip, azaz Fülöp személynévből keletkezett.

A virágzó kis tóparti települést és révátkelőjét a XVI. század közepén a törökök elpusztították. Területét évszázadokon keresztül gyéren lakott pusztaként, Kővágóörs promontóriumaként (szőlőhegyeként) említik. Bár a révátkelés a XVIII. század közepétől újra indult, a fejlődés csak a Balaton-felvidék régi szőlőit kipusztító XIX. század végi filoxéra- (szőlőgyökértetű) vész után indult meg.

A XX. század elejére Révfülöp kedvező természeti adottságainál és tájkörnyezeti szépségénél fogva a polgárság egyik legkeresettebb pihenő- és üdülőhelyévé vált. A helyi jómódú birtokosokból és üdülővendégekből 1899-ben megalakult Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesület nagyszabású partrendezést, parkosítást, strandépítéseket végezve kialakította az üdülőtelepülés mai arculatát.

A balatoni üdülő- és fürdőhelyi kultúra további fejlődését a vasúti közlekedésbe történő bekapcsolódás (1909) és a hajókikötő modernizálása (1912) segítette elő. A látványosan fejlődő Révfülöp előbb üdülőhellyé, majd 1943-ban Kővágóörstől elszakadva önálló településsé vált. 1969-ben kiemelt üdülőhelyi címet nyert, majd 1973. április 15-étől immár nagyközséggént a Káli-medence régióközpontja, közigazgatási székhelye lett.

1989-től önálló nagyközségi rangú településként a Balaton térségének egyik legdinamikusabban fejlődő festői szépségű üdülőhelye.