Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-26) 555-009
• Fax: (06-26) 389-724
• E-mail: titkarsag kukac nagykovacsi pont hu
• Weblap: www.nagykovácsi.hu

Címer

Polgármester

• Bencsik Mónika

Alpolgármester

• Dékány Angella

Aljegyző

• Tóthné Pataki Csilla

Képviselő-testület

• Dr. Balogh László Tamás
• Bánóczi Margit
• Bárdos Iván
• Bedő István
• Dékány Angella
• Dér Zsuzsanna
• Diószeghy Tünde Ildikó
• Kósa Sándor

Egyéb információk

• Terület: 30 km²
• Népesség: 6804 fő

Képek

Nagykovácsi Pest megye legmagasabban fekvő – közel háromezer hektáros területen elterülő – községe. A sajátos mikroklímájú, 330 méteres tengerszint feletti völgykatlant a Budai-hegység 400–500 méter magas gerincei veszik körül. Ez a táj lakott volt a jégkorszaktól kezdve. A környező hegyek barlangjaiban és a falut átszelő Ördög-árok patak mentén talált régészeti leletek tanúsítják az ember jelenlétét. A római korból származó leletek azt valószínűsítik, hogy a község mai területén egykor Aquincum tisztjeinek és jómódú polgárainak házai álltak. A honfoglalással foglalkozó források szerint e vidék is a fejedelmi törzs birtokában volt. A falu elnevezése valószínűleg a fejedelmi, illetve később a királyi udvar számára dolgozó kovácsmesterek lakhelyét jelzi. Ezt a feltevést erősíti meg az a tény is, hogy a Budai-és a Pilisi-hegység települései, így Nagykovácsi is, királyi birtokok, a királyi alkalmazottak lakóterületei voltak. A mohácsi csata után, 1526 szeptemberében a török seregek a környékbeli településekkel együtt Kovácsit is feldúlták, felégették, 1528-ban már a teljesen lakatlan. Buda visszavétele (1686) és a törökök kiűzése után a Habsburgok Buda környékét megbízható német ajkú telepesekkel népesítették be. A 150 évig szinte lakatlan nagykovácsi völgybe 1700 tavaszán érkezett meg az első  14 német család a Fekete-erdő környékéről. A szorgalmas svábok a mai község település szerkezetét a régi falutól nyugatabbra, az Ördög-árok patak két oldalán alakították ki.        A falu benépesítése a XVIII. század közepére befejeződött. 1770-ben már 146 család, 1022 lakos élt a 133 házat számláló településen. 1828-ban házasság révén a Teleki–Tisza-család tulajdonába került a falu. 1848 őszén a falu 83 önkéntes nemzetőrt küldött Kossuth seregébe. Buda 1849-es ostromakor Görgey Artúr tábornok főhadiszállása Nagykovácsiban volt a Tisza-kastélyban. Az első világháborúban 70, a másodikban 105 lakos esett el. Az 1941-es összeírás szerint 2883 lélek élt a településen. A második világháború után 1946-ban a német nemzetiségűeket – 800 családot közel 2200 fővel – „kitelepítették”. A kitelepítés emlékét ma emlékmű is őrzi a faluban. A megüresedett portákba a Tiszántúlról, illetve 1947 tavaszán a Felvidékről érkeztek telepesek.

Nagykovácsi lakossága 1980-ra elérte a 3000, 2010-re pedig a 6600 főt. A Budapestről történő kiköltözés az 1980 évektől erősödött fel, különösen az új lakóterületek kialakítása, illetve a hegyoldalban fekvő egykori zártkertek belterületbe vonását követően. A település népessége igen fiatal és sok a nagycsaládos. Az önkormányzat az eltelt 20 év alatt erős közmű-infrastruktúrát épített ki, az egykori öreg iskola épületének felújításával közösségi házat és könyvtárt hozott létre, a leendő településközpontban új óvodát épített. A falu főterének megújításával igazi köztér létesült. Minden évben sok turista és kikapcsolódásra vágyó keresi fel a Nagykovácsit és környékét behálózó, jelzett turistautakon a páratlan természeti szépségeket rejtő hegyoldalakat.