Tolna megye




Kajdacs község Tolna megyében, a 63-as számú fő közlekedési út (Szekszárd–Székesfehérvár) mentén fekszik. Ősi település, már a kelták idejében (i. e. 500) lakták. Első okleveles említése 1399-ből való. A falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként említésre méltó, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került. A magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra. A falu a középkorban a környék egyik legnépesebb települése volt. A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc alatt azonban elnéptelenedett. Újratelepítése 1713–1719 között történt. A XV. században Liptó megyében birtokot szereztek a Sztankovánszkyak. A család a 19. századi megyei közéletben jelentős szerepet játszott. Jelenleg Kajdacs 1345 lelket számláló kisközség. Ipara nincs. Lakói főként mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak. A falu infrastruktúrája folyamatosan fejlődik. A településen 4 élelmiszerbolt, 2 vendéglátó-ipari üzlet, 1 virág- és ajándékbolt és 1 gazdabolt található. Működik a faluban pékség, autószerelő, fodrászat, magánfuvarozó és több jól menő mezőgazdasági vállalkozás. Van a községnek postahivatala és takarékszövetkezeti fióküzlete. Korszerűen felszerelt orvosi rendelő és védőnői szolgálat működik Kajdacson. Nyolcosztályos általános iskola és óvoda is van a településen.

Látnivalók: a Sztankovánszky-család kastélya (1892), jelenleg iskola, az Ybl Miklós által tervezett, eklektikus stílusú Sztankovánszky-mauzóleum (1876), a barokk stílusú római katolikus templom (1891), az I. és a II. világháborúban hősi halált halt kajdacsiak emlékét idéző emlékmű.