Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-99) 543-013
• Fax: (06-99) 543-014

Címer

Polgármester

• Dorogi Árpád

Jegyző

• Czipetics Györgyné

Egyéb információk

• Népesség: 828 fő

Győr-Moson-Sopron megye délnyugati határszélén, Ausztria szomszédságában, Lutzmannsburg mellett található. Szomszédai még: Und, Répcevis, Sopronhorpács, Gyalóka, Egyházasfalu. Távolsága Győrtől 83, Soprontól 36, Szombathelytől 31, Kőszegtől 16, Büktől 11 km. Felszínének kialakításában az Ăs-Répce játszott nagy szerepet. A falu a Répce folyó völgyében fekszik. A Bükön és Lutzmannsburgban élvezhető gyógyvíz és termálvíz itt is megtalálható, egyelőre kiaknázatlanul. Éghajlatát az Alpok közelsége befolyásolja, a Kőszeg-Répcevölgy klimatikus egységéhez tartozik. A növény- és állatvilág az Alpokalja körzetére jellemző. Erdejében a cser és a tölgy őshonos, gyakori még a gyertyán és a nyár. A mezőgazdasági növények közül a határban búzát, árpát, rozst, cukorrépát, repcét, napraforgót, kukoricát, burgonyát termesztenek jó eredményekkel. A vadászok szarvasra, őzre, rókára, vaddisznóra, fácánra vadászhatnak a környéken. A mai Zsira 1931-ben Zsira, Gyülevíz, Salamonfa egyesítéséből jött létre. A falu környékének részletes régészeti feltárása még nem történt meg, de az eddigi kutatásokból egyértelmű, hogy ezen a vidéken már a régmúlt időkben is éltek emberek. A legutóbbi, 2005-ös soproni régészek által végzett feltárások során avarkori kohókat, késő bronzkor – kora vaskori település maradványait és egy római kori villa emlékeit találták meg a határhoz közeli területeken.

A környék egyébként leletekben nagyon gazdag, hiszen pl. a szomszédos Gyalókán a Borostyánkő-út védelmére létesített táborról ír a krónika. Zsira első írásos említése IV. Béla idejéből, 1265-ből származik, de ezen oklevél már utal egy korábbira, mely III. Béla korában, 1186-ban keletkezett. Az irat tanúsága szerint már III. Béla idején itt falu volt, és a locsmándi vár udvarnokai lakták. II. András 1225-ös keltezésű oklevelében „Syra” néven említik, a borsmonostori apátság birtokainak körülírásakor.

A falu számára előnyt jelentett, hogy hosszú ideig a győri püspökség jobbágyfaluja volt. A fejlődést nagyban elősegítette Széchenyi György győri püspök és kalocsai érsek, akitől a jobbágyok megválthatták a robotot, és a főpap nagyvonulóan támogatta híveit. Gyülevizt 1466-ban említik oklevélben „gywlewez” alakban. Gyülevizen a Rimanóczy-család emlékét őrzi az 1739-ben épült barokk stílusú kastély. „Az épület kialakítása méltóságteljes eleganciát és fegyelmet sugároz.” Környezete, termei Szabó István filmjében is látható. Előzetes bejelentés alapján megtekinthető e szép épületegyüttes.

Tulajdonosa volt korábban még Pejachevich Márk, Eszterházy Mária, a Legszentebb Üdvözítő Nővérei apácarend. Jelenleg a Magyar Állam tulajdona és benne fővárosi fogyatékos betegeket ápolnak, gondoznak. Salamonfát 1412-ben „Salamon” alakban olvashatjuk, majd 1429-től Salamonfalva változatban. A már főleg csak a nép emlékezet őrzi az idetartozó Gereblyén (Gréblin) nevét, pedig egy 1319-es oklevélben „Terra Garablyán” megjelöléssel olvasható.

Salamonfa a Ráttky-birtokok központja volt. Kastélyuk mára elveszítette jellegét, hiszen a XX. Században határőrségi laktanyaként működött. A család híres tagja Ráttky György huszárkapitány, aki a Rákóczi-szabadságharcban jeleskedett. Zsirán a Fő utcában található a Szent Lőrincről elnevezett templom. 1730-ban építették újjá a középkorban gótikus jegyeket mutató templomot barokk stílusban, melynek berendezése is barokk jellegű. Csak a berendezés maradt meg napjainkra, mert a templomot és vele együtt a falut is felégette 1848. októberében a menekülő Jellasics bán serege Theodorovics generális vezetésével. Az újjáépítésben nem őrizték meg a korábbi stílust. Ma felújított külsővel és a millennium méltó megünneplésére kifestett belsővel – Dr. Szabó Zoltán pap – művészettörténész, a falu szülöttének alkotásaival -, méltó hajléka Istennek és a híveknek. A salamonfai Szent József-templom homlokzatán az 1882-es évszám jelzi a kort. Évente csak néhány alkalommal tartanak itt szentmisét. (búcsú, fogadott ünnepek, szentségnap)

Figyelemreméltó műemlékeink még:

* Az 1687-ből való Ráttky György özvegye Beri Balogh Susanna által készíttetett Piéta

* A salamonfai temetőben álló Kálvária

* Az 1702-ből való gyülevizi Szentháromság

* A zsirai templom oldalában látható, szintén az 1700-as évekből származó Szentháromság

* Szent Flórián szobra a gyakori tűzvészekre emlékeztet

* Az Östör családra emlékeztet a neoromán stílusú Szent Antal kápolna, melyet a fiatalon elhunyt Östör Antal emlékére emeltek. A zsirai temetőben pihen Östör József ügyvéd, több könyv szerzője.

Napjaink:

* A rendszerváltozás óta ismét körjegyzőség működik Zsirán. Répcevis ügyeit is itt intézik. A szocializmus idején mesterségesen sorvasztott falu (műszaki határzár, iskola, termelőszövetkezet körzetesítése, stb.) a változás után jelentős fejlődésnek indult.

* Ismét 8 osztályos lett felújított és bővített, modernizált iskolája.

* Megtörtént az óvoda bővítése, korszerű felszerelése is.

* A lakosság egészségére a helyben lakó és hetente 4-szer rendelő körzeti orvos vigyáz.

Asportolni vágyók rendelkezésére áll az iskola mögött elhelyezkedő bitumines, füves, homokos pálya.

Futballcsapatunk részt vesz a területi bajnokságban.

* A művelődést elsősorban a könyvtár segíti a Teleházzal együtt.

* A fiatalokat játékszobák, konditerem várja még.

* A közelmúltban átadott kerékpárút összeköti a határ két oldalán élőket, valamint a Bükfürdő és Locsmánd fürdőket.

* Sokan járnak dolgozni, a középiskolások pedig tanulni Sopronba, Szombathelyre, Kőszegre, Csepregre.

Afaluban gázvezeték, csatorna, kábeltelevízió teszi komfortossá az életet. A mai kor igényeinek megfelelően készültek el a közművesített építési telkek, új utca nyílik az itt letelepedni szándékozók számára.

A közeljövőben meginduló beruházások:

- golfpálya építés a határ közelében

- szálláshelyek építése