Győr-Moson-Sopron megye

Önálló község a lövői körjegyzőségben Győr-Moson-Sopron megye délnyugati részén, az osztrák határ közelében. Egyutcás, fésűs beépítésű, egykori nemesi falu. Megközelíthető a 84-es főútról, Lövő leágazással. A település határát tiszta levegőjű erdőség övezi. A terület állattenyésztésre és növénytermesztésre kiválóan alakalmas.

A honfoglalás idején a Répce völgyében Kál harka és a
híres-hírhedt Vérbulcsú telepedett meg. Völcsej az oslok birtoka volt. Első írásos emlék a faluról 1230-ból való, mely egy birtokadományozó levél. 1382-ben Völcsej neve előtt az ok-
iratokban ott áll a Nobiles, vagyis a nemes szó. Azt jelentette, hogy a falu köznemesi birtok, földesurai a Völcsejiek.
A falu legrégibb, 1865-ből ismert pecsétje: a pecsét mezejében levágott, páncélos, kardos kart két pálmalevél övez. Jelenleg a falu címere őrzi a pecsét rajzolatát. A reformáció korában a falu Egyházasfalunak volt a leányegyháza. Az anyaegyháztól 1788-ban vált el, ekkor kezdődött az önálló anyakönyvezés. A falu első temploma az 1670-es évekből való. 1864-ben a korábbi Szent Márk-templomot lebontották, ezt követően 1865-ben új templom épült Szent Lászlónak szentelve. Magas falaival, nagy arányaival tűnik ki. A szoborfülkékben álló 19–20. századi szobrok hordozzák a romantika elemeit. Az oltárkép, melyen Szent László vizet fakaszt, a kor jellegzetes akadémikus alkotása. Az I. és II. világháborúban olasz és orosz fronton harcoltak a völcseji katonák. Az elesett hősök névsorát a templomban elhelyezett emléktáblán olvashatjuk. A trianoni békeszerődés után határ menti községgé vált Völcsej, minden tőle nyugatra fekvő települést Ausztriához csatoltak.
1940. július 8-án tűzvész söpört végig a falun, melynek következtében a fél falu leégett. Ekkor szervezték újjá az 1897-ben megalapított Önkéntes Tűzoltó Egyesületet, ami máig a falu legnagyobb egyesülete. Az egyesület tagjai részt vesznek területi versenyeken is. Ezenkívül a faluban fennállásának 10. évét üneplő népdalkör működik, ők a szervezői a falu kultúrális programjainak. A faluvégi tónál pedig 14 éve horgászegyesület működik. A falu rendelkezik vezetékes ivóvízzel, szennyvízelvezetővel, vezetékes gázzal, telefonnal, kábeltévé-hálózattal, internet-hozzáféréssel, burkolt úthálózattal.