Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-22) 238-007
• Fax: (06-22) 238-006
• E-mail: verebph kukac axelero pont hu
• Weblap: www.vereb.hu

Címer

Polgármester

• Kurcz Mária

Alpolgármester

• Kerekes Erzsébet

Jegyző

• Kmetz Norbert

Képviselő-testület

• Háder János
• Kiss Gyula
• Nagy Károly
• Szabó István
• Szabó János
• Török Tamás

Egyéb információk

• Népesség: 819 fő

Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól kb. 15 km-re északra. Tengerszint feletti magassága 155–230 m között változik. Lakosainak száma 819 fő (2006. novemberi adat). Földrajzi fekvésénél fogva ősidők óta letelepedésre csábító hely volt. A falutól nyugatra emelkedő domb oldalában római hamvvedrek, sírkövek, cserépedények és római érmék kerültek felszínre, ami igazolja, hogy Vereb lakott hely volt. Itt haladt az Alexander Severus (222–235) által épített római hadiút, amelynek emlékét a népnyelv „Katona út” néven őrzi.

A verebi–lovasberényi út javításakor, 1853-ban honfoglalás kori sírt tártak fel. Egy fiatal, kb. 20–24 éves kalandozó vitéz volt eltemetve lovával együtt. Az emberi csontok között ezüstgyűrűt és bronz ékszereket, hat nyílvasat és tizenkét ezüstérmét találtak.

Az érmék mindegyikét 840 és 924 között verették, amiből megállapítható volt, hogy a lovag halála a X. század közepére tehető. A lelet nevezetes, mert a vitéznek trepanált koponyája volt, mellette ott feküdt egy ezüstlemez, amit a seb nagysága miatt állandóan viselnie kellett. A verebi lovas vitéz sírja az első olyan honfoglalás kori lelet, amelynek helyét megjelölték, előkerülését kőbe vésett felirattal örökítették meg, és az országban a második, amelynek leletei múzeumba kerültek. Az értékes lelet megmentése, szakszerű feltárása a község földbirtokos urának, Verebi Végh Jánosnak és barátjának, Érdy Jánosnak, az MTA tagjának köszönhető.

A honfoglalás millecentenáriumára felújítatták a Pogánykövet. A pázmándi út melletti dűlőben került elő a tatárjárás idején elrejtett „verebi kincs”, 1719 db XIII. századi friesachi ezüstdénár. 1276-ban Vereb, 1326-ban Verus, 1330-ban Vereb változatban fordul elő a település neve.

A török hódoltság korában is lakott hely volt a község, bizonyítja a törökök nyilvántartása, amelyben Verebet 1567-ben az adófizető falvak között említik.

1580–1581-ben a lakosok neveit is felsorolják, amiből láthatjuk, hogy a falu népe tiszta magyar anyanyelvű és református vallású.

A török kiűzése után Vereb a komáromi jezsuita rend birtoka lett. Ebben az időben épült Nepomuki Szent János tiszteletére a ma is álló és felújított barokk katolikus templom.

1775-ben Végh Ignác királyi helytartó tanácsos kapta meg Verebet Mária Teréziától, akinek utódai felvették a Verebi előnevet, és a faluban 1945-ig nagybirtokuk volt. A Végh-család a falunak megértő vezetője, fejlődésének fő előmozdítója volt.