Bács-Kiskun megye


Vaskút község Bács-Kiskun megyében, Bajától 7 kilométerre, a déli országhatártól mintegy 20 km-re fekszik. A község nevével először 1400-ban találkozunk Bachuta formájában. A felszabadító háborúk után a bajai uradalmat visszakapó Czobor-család összeírásában 1724-ben Baskut pusztaként szerepel. A Grassalkovich-család tulajdonába kerül a XVIII. század közepén és németeket telepít ide a földesúr. Az újjáépülő, betelepült falu mérnökien tervezett, széles utcás, rendezett arculatát a mai napig megtartotta. A második világháború után a vaskúti németek 60%-át kitelepítették Németországba. A svábok helyére délvidéki menekültek, bukovinai székelyek és moldvai csángók érkeztek.

Jelenleg a lakosság 33%-a német, 4%-a horvát, 12%-a székely. Az egyéni vállalkozók száma 158, a gazdasági társulásoké 30. A községben öt vendéglátó egység működik. Vaskút a felső-bácskai régión belül jobb gazdasági mutatókkal bír, mint a többi kistelepülés, sok tekintetben a régióban vezérszerepet játszik. Korábbi hagyományos mezőgazdaságra épülő gazdasága strukturális váltás alatt van. Több ágazatban megindult a fejlődés. El lehet mondani, hogy Vaskút prosperáló település, a kiadott építési engedélyek aránya is ezt mutatja. Az ingatlanárak itt a legmagasabbak a régióban.
Az egészségügyi ellátást két háziorvos, gyermekorvos, valamint védőnői szolgálat és a fogorvos biztosítja. A sportolni vágyók a tanuszodát és a két sportcsarnokot is igénybe vehetik. A római katolikus templom az egyházmegye harmadik legnagyobb temploma. Belső falfelületei teljesen felújításra kerültek. A falu műemlékei közül a Kálvária-kápolna érdemel figyelmet, amely 1825-ben épült, stációképeit Udvardi Erzsébet festőművész késztette. A nemzetiségek jellegzetes emlékei még a templomkertben felállított székely kapu és a felvidékiek harangtornya. A falu jellegzetes régi építményei még a polgármesteri hivatal, az Aradi utcában lévő malom épülete.