Veszprém megye

ATihanyi-félsziget ma a jó értelemben vett ellentmondások színhelye. A neve, mely szláv eredetű, csendet jelent, azonban turisták millióinak nyüzsgése a szezonban feledteti nevét. Októbertől áprilisig viszont újra az a varázslatos szűk utcás kis falu, ahol jóízű sétákat lehet tenni a történelmi leheletű falak között. A Tihanyi-félsziget – megkoronázva az apátsági templommal és kolostoregyüttessel – a Balaton-part egyik legszebb tájegysége. A félszigeten a középkorban három falu állt: Apáti, Újlak és Tihany. Több ezer éve lakott terület, melynek nyomai az óvári ásatások alkalmával bebizonyosodtak, hogy lakták már a bronzkorban, majd lakták később az avarok. A honfoglaló magyarok is rátaláltak. Első királyunk, alapító Szent István unokaöccse I. András temetkezőhelyéül választotta, monostort épített. E monostor számára írt királyi adománylevél a legrégebbi írott magyar nyelvemlékünk. A templom a középkorban elpusztult. A mai barokk templomot 1719–54 között építették. Lécs Ágoston apát volt az építtető. A XIX. századi halász-paraszti életformát őrzi a szabadtéri néprajzi múzeum két háza, a halászcéh háza, illetve a parasztgazda háza. 1952 óta a félsziget természetvédelmi terület. 1996-ban nemzeti parkká minősítették. A szinte érintetlen keleti részét az Aranyháztól, mely a gejzírkúpokat rejti a Csúcshegyig, Kiserdőtetőtől a Külső-tó mellett a Rátáig több tanösvényen ismerkedhetnek az ide látogatók a természet csodáival. Aki Tihanyba eljön és nem csak az ősközséget rohanja át, hanem azt a számtalan csodát megkeresi, amit a Balaton szíve rejt, felejthetetlen élményben lesz része.
