
Számos régészeti lelet bizonyítja, hogy Tét a kőkorszaktól kezdve lakott hely, ahová a XI. században besenyők települtek. A település neve is hihetőleg innen származik, hiszen a thet herceget jelent besenyő nyelven. Tatár, török, német, francia dúlta és sanyargatta a települést, amely sokszor elnéptelenedett, de mindig újraéledt.
1715-ben Ailert Keresztély császári tiszt háborús sebeit meggyógyítja az egykori Besenyő-Téten feltört forrás, itt kápolnát emeltek, majd templomot és Szentkútnak nevezték; zarándokhely.
Tét 1771-től 1951-ig a sokoróaljai járás székhelye. A reformkorban pezsgő szellemi élet volt Téten. A „Théti Triász” – Kisfaludy Károly és Sándor, valamint Pázmándi Horvát Endre alapító tagjai az akadémiának.
Akiegyezés után Tét mint kereskedelmi és pénzügyi központ erősen polgárosodott. 1908-ban nagyközségi rangot kapott, nevéből elmaradt a „h”. 1925-ben villanytelep létesült, polgári iskola működött.
1938-ban 851 iparos, 175 kereskedő és 184 értelmiségi élt a 4613 fős nagyközségben.
Ajárási megszüntetése nagy törés volt a fejlődésben, de az 1970-es évek végére ismét pezsgő gazdasági élet volt a településen, amely az 1988-ban az üzemek bezárásával ért véget.
Arendszerváltozás után kiépült a teljes közműhálózat, Tét ismét térségközpontként működik 1997-től. Ennek a szerepkörnek köszönhetően 2001. július 1-jétől városi rangot kapott a település. Ma a lakosok száma 4117 fő, legnagyobb üzeme a Sokoró Kft., 1200 főt foglalkoztat. Nyitott város, amely várja a betelepülőket és a beruházókat.
