Pest megye

Tárnok természeti szépségekben és értékekben gazdag, néphagyományait máig megőrző nagyközség, Budapesttől mindössze húsz kilométerre, az M7-es autópálya és a 7-es számú főút között terül el a Benta-patak völgyében. A 2000-ben elkészült autópálya-lejáró sokat javított a település agglomerációba történő bekapcsolásában.

A mintegy 23,6 négyzetkilométer nagyságú kül- és belterületen élő lakosok száma 1996-ban 6487 fő volt, 2006. január elsején már 8376 fő. A számadatok azt bizonyítják, hogy Tárnok egyre vonzóbb település, mindenki otthon érzi magát benne, amit jó fekvésének, nyugalmának, fejlődő infrastruktúrájának, virágos utcáinak, tisztaságának és nem utolsósorban még érintetlen természeti környezetének köszönhet.
A belterület három nagyobb részből áll. Az ősi mag, a falu őrzi a 18. századi sajátosságokat, központjában az orsósan kibővülő, széles főutcával. Az újtelepi rész 1921-ben, a ligeti pedig 1930-ban keletkezett. A nagy kiterjedésű külterületen, a Szőlőhegy lejtőin és platóján, valamint a Halastó partján évről évre több üdülő épül. A természeti környezet megőrzése érdekében védelem alá helyezték a Szőlőhegy sziklagyepjeit, a Halastavat és a Benta-patak mentén húzódó fűz- és nyárfaligetekkel tarkított vizenyős rétet.
A község az őskor óta folyamatosan lakott. Az oklevelek 1259-ben említik először egy határelszántási per kapcsán Tavarnok néven. Egyike volt a Buda környéki szolgálónépi falvaknak. Nevében őrzi a fejedelmi (királyi) udvarnak beszolgáltatott és raktározott termékekre felügyelő emberek lakóhelyének emlékét.
A törökdúlás után 1696-ban délszlávok, majd 1720-tól nagy számú felvidéki szlovák (régebbi nevükön tót) család mellett magyarok és németek is új otthonra találtak itt. A többségben lévő szlovákság határozta meg településünk kultúráját.
Műemlék templomának kétnapos búcsúja a környéken a legnagyobb, rengeteg vendéget vonz a községbe minden októberben. Megkapó szépségű a Szőlőhegy hatalmas kőbányája, amelynek udvara nyaranként zenei rendezvények színhelye. Az 1722 óta virágzó szőlő- és bortermelés emlékét őrzi a mészkőbe vájt többszintes pincesor az Öreg-hegyen.