Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Alegkorábbi oklevél, amelyben a település nevét olvashatják, 1216-ban keletkezett. A települést 1583-ban kapta meg Rákóczi Zsigmond, aki jó gazdasági és szervezőmunkával a környék központjává tette és nagy gondot fordított a Rákóczi-vár építésére. A város történetének legfontosabb fejezete is e korhoz köthető, helyet adott 1605. április 17–20. között a szerencsi országgyűlésnek, amely Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta. Bocskait követően Rákóczi Zsigmond a fejedelem, akit halála után az országgyűlésnek helyet adó szerencsi református templomban temettek el. A szerencsi cukorgyár 1889-ben kezdi meg a termelést, a lakosság létszáma eztán megháromszorozódott. 1923-ban megindul a csokoládégyártás, melyről Szerencs országosan közismertté vált. A település 1984-ben kapta meg újra a városi rangot. Közigazgatási centrum, közlekedésföldrajzi csomópont. Az oktatás két alapfokú, két középfokú intézményben történik. Az infrastruktúra teljesen kiépült. Idegenforgalmi ajánlat a Rákóczi-vár, a képeslevelezőlap-kiállítás, a római és a görög katolikus és a református templomok, gyártörténeti kiállítás és a nemzetközi cukorgyűjtemény. Közlekedéstörténeti érdekesség az európai szintű kiszolgálást nyújtó, de eredeti formájában felújított vasútállomás épülete. Új építészeti stílust képviselnek a postahivatal, népház, sportcsarnok. Az idelátogatókat különböző szállás- és vendéglátóhelyek (éttermek, cukrászdák, pincék), sportolási lehetőségek (sport- és teniszpályák, uszoda), kulturális programok várják. Több mint tizenöt éves hagyománnyal bír a Gazdanapok mezőgazdasági szakkiállítás és vásár.
