Pest megye

Szentlőrinckáta Budapesttől 60 km-re délkeletre fekszik Nagykáta és Jászberény közelében. A település mellett kanyarog a Zagyva folyó. Említést érdemel még a falut keresztülszelő Kórés-ér (a helyiek szerint Mérges-patak) és a falut délről határoló Hajta-patak. A közel 1900 lakost számláló község a 31-es és a 32-es főútról közelíthető meg. A település területéről származó gazdag régészeti lelet anyagai tanúsítják azt, hogy a honfoglalást megelőzően a kedvező földrajzi viszonyok miatt különböző népek éltek itt. A honfoglalás utáni évszázadokban a falu a Káta nemzetség birtokába került. A falu első okleveles említése 1473-ból való. Ebben az időben a falu birtokosai a Kátai, a Kókai és a Galsai családok. A falu a XVI. század végén teljesen elnéptelenedett, hasonlóan a többi Tápió mentén lévő faluhoz. A török kiűzése után, a XVIII. század elején királyi adományként a Sőtéri-család kapta meg a falut. A Rákóczi-szabadságharcban aktívan vett részt a fejedelem oldalán a falu birtokosa, Sőtér Ferenc, valamint testvére, Pest megye alispánja, Sőtér Tamás. Szomorú nevezetessége a falunak, hogy itt halt meg 64 éves korában – 1709-ben – a szabadságharc egyik legsikeresebb tábornoka, Bottyán János. A falu híres, XVIII. századi szülöttje, a Martinovics-féle mozgalomban részt vett és a Vérmezőn 1795. május 20-án kivégzett Laczkovics János. A XVIII. században a Laczkovics, a Péterfy és a

Beniczky családoknak voltak még birtokai a faluban. Az újjáépült faluban 1727-ben kezdték meg a mai templom építését, mellyel 1730-ban készültek el. A templom tervezője Haag Ádám volt, s Szentlőrinc tiszteletére szentelték fel, ezután nevezték a falut Szentlőrinckátának. 1980-ban épült a település modern általános iskolája, amely 2002. évben került felújításra. A településen lévő, a 2001-es Kossuth-szobor felavatása után az emlékművet Kossuth-emlékhellyé nyilvánították. A település megemlékezik egy emlékművel a világháborúk elesettjeiről is. A Zagyva folyó mellett került felállításra Nepomuki Szent János szobra, a vizek és úton lévők védőszentje. A faluház 2002-ben került átadásra, amely a település könyvtárának is helyet biztosít. Minden év augusztusában megrendezésre kerül a már hagyománnyá vált Lőrinc-nap. A falu névadójára emlékezünk az augusztusi búcsú keretében.