Békés megye

Szeghalom város Békés megye északkeleti részén, a Berettyó és a Sebes-Körös folyók találkozásánál terül el. Első írásos említése 1067-ben történik a százdi apátság alapító levelében. A XV. század végétől mezőváros, volt esperesi székhely, az 1700-as évek elején a megye második legnépesebb települése. 1891-ben megindul a vasúti összeköttetés Gyoma és Nagyvárad között, amely Szeghalmot is érintette, megteremtve a fejlődés lehetőségét. Fontos esemény volt a város életében, hogy a földbirtokos Péter András alapította gimnázium 1926-ban megnyitotta kapuit, 1942-ben pedig Szigeti István szakíiskolát alapított. Jelenleg a városban óvoda, általános és művészeti iskola, középiskola, könyvtár, múzeum, művelődési központ és sportcsarnok működik. A Sebes-Körös parti Várhelyi Ifjúsági Táborban lehetőség van nyugodt pihenésre, de erdei óvoda és iskola megrendezésére is.

A város látnivalói közül kiemelkedik a református templom és környéke a Kossuth-szoborral, a Simay-féle kisdedóvó épületében lévő Sárréti Múzeum, a Kárász-kastély, a katolikus templom, a mellette lévő haranglábbal. Jelentősebb ipari üzemek a Felina-Hungária Kft., a Csaba Metál Kft. és a Billerbeck Kft. A Sárrét hagyománytisztelő fővárosa őrzi egykori református lelkészének, a későbbi köztársasági elnöknek, Tildy Zoltánnak az emlékét. A városban szálláslehetőségek: a Vállalkozói Központ és Szálloda, a Hidi panzió, a Pusztacsárda melletti kemping. Meleg konyhás étterem több is található a városban, közülük az Alma-Mater, a Leonárdó ételbár és a Pusztacsárda a legismertebb. Szeghalmot mostanában a „gólyák városaként” is emlegetik. Évente közel 40 gólyapár érkezik hozzánk, itt élnek a városban, itt költik ki és nevelik fel fiókáikat.