Fejér megye

Történetére vonatkozó első írásos adatok 1258-ból találhatóak. Az írásos adatok alapján a település birtokosai nemesi gazdag családok, bárók, grófok, egyházi személyek és egyházi testületek voltak. A történeti adatok alapján Seregélyes birtokosai 1258-tól 1945-ig a következő sorrendben követték egymást: 1258-tól 1293-ig a zsámbéki premontrei prépostság, azt követően Seregélyesi Apsa fia András, 1323-tól Máté fehérvári polgár, 1342-től 1435-ig az Ugaliak, majd 1435-től a Batthyányiaké. 1650-ben II. Ferdinánd Seregélyesi Zichy Istvánnak adományozta. Ettől kezdve Seregélyes a Zichy grófok birtoka, illetőleg beházasodás révén Zichy Alexandra férje, Hadik János gróf a birtokos egészen a 1945. március 22-ig. 1821-ben épül a máig is fennálló klasszicista stílusú kastély, mely jelenleg hotelként működik. Római terme a házasságkötések egyik helyszíne. Jelentős külföldi személyek, előkelőségek, grófok kötöttek már itt házasságot. A kastély előbb a Zichy-, majd a Hadik-család tulajdonát képezi, ezért napjainkban a Zichy–Hadik-kastély nevet viseli. Seregélyes 1970-ben nagyközségi rangot kap, melyet azóta is visel. Seregélyes Nagyközség Fejér megyében, Székesfehérvártól 15 km távolságra helyezkedik el. A község területe 7825 ha, lakóinak száma közel 4400 fő. A községhez tartozik a 2 km-re keleti irányban elterülő Szőlőhegy. A külterületen szétszórtan él továbbá, a lakosság jelentős része, mintegy 200 fő. Táji jellegét tekintve tipikus mezőföldi község. Határa túlnyomórészt sík, kelet felé enyhén emelkedő, dombos. A határ nagy része művelt terület, helyenként kisebb erdőkkel, ligetekkel tarkított. Seregélyes a területi foglalkoztatást tekintve agrárjellegű község, de ma már az ipar is egyre jelentősebb szerepet játszik a település életében. A közlekedési gépgyártás, a csomagolóipar, a mezőgazdasági feldolgozóipar jelentős. Ezeket az elmúlt években külföldi tőke bevonásával létesítették és a helyi foglalkoztatást is részben megoldják. Egyre erőteljesebben nő a kereskedelmi és a szolgáltatóágazat piaci kínálata is. A településnek általános iskolája, három óvodája, egy szakiskolája van. A nagyközségben városi méretű kulturális centrum működik, amelyben könyvtár, mozi, színházterem, étterem és cukrászda kap helyet. A sportigényeket szépen karbantartot labdarúgópálya, tornaterem, a lovas sportot pedig a vásártéren felállított akadály- és lóversenypálya elégíti ki. Az önkormányzat a közeljövőben tervezi az eső- és csatornavíz-elvezető rendszer, a Szent István szabadidős és rekreációs park, a kistérségi színház, valamint az elkerülő úthálózat kiépítését, megvalósítását. Ez reményt formálhat arra, hogy sikerrel pályázhasson a városi rangért.