Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-48) 355-001
• Fax: (06-48) 505-208
• E-mail: sajokaza kukac parisat pont hu
• Weblap: www.sajokaza.hu

Címer

Polgármester

• Stefán László

Alpolgármester

• Soltész Lajosné

Jegyző

• Nagy János

Képviselő-testület

• Áll András
• Bélik István
• dr. Czenke Antal
• ifj. Dócza Béla
• Fürjesné Molnár Erzsébet
• Hegedüsné Petkovics Katalin
• Izsó Pál
• Kis Károly
• Lengyel János
• ifj. Sárossy Sándor

Egyéb információk

• Népesség: 3315 fő

Aközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sajó mellett található. Nevének eredete vitatott, van aki az ószláv koza = kecske szóval hozza kapcsolatba, mások szerint a Kaza török eredetű szó, és magyar törzsnév volt.

Régi település, 1237-ben említik először oklevelek. IV. Béla idejében az akkori vármegye első városai között játszik szerepet. A községben már ekkor Szent Vitus (Vid) tiszteletére egyház volt. Jelentőségét mutatja az is, hogy a megye gyűléseit nem egyszer Kazán tartották (1342, 1343, 1360, 1372, 1381, 1393).

Földesurai a Rátold nemzetség tagjai, monostort is létesítettek itt. Nem tudjuk, hogy mikor keletkezett a zárda, de 1343-ban már bizonyosan megvolt. A község igen nagy virágzásnak indult, templomára is torony került. Igaz az is, hogy a nemzetség tagjai egymás között folyton civakodtak. A Rátold nemzetség minden tagjának volt birtoka Kazán, így a Feledieknek, a Lórántffyaknak, Kakasoknak, Putnokiaknak.

Későbbiek során királyi birtok lett és ezt Zsigmond király zálogba tette Serkey Lóránt ˝ának, Györgynek. Szőlői közül többet, így a Zomolyot már ekkor ismerjük a leírásokból. Az erősen növekvő község jelentősége folytán városi rangra emelkedett, s oklevelek oppidiumnak, vagyis kifejezetten városnak mondják.

1461-ben Mátyás oklevelei már mezővárosként emlegetik. A török idők megviselik a várost. Eger ostroma alkalmával a törökök Kazát is kirabolták, 1558-ban, október 13-én véres ütközet zajlott le a község határában. 1560-ban, 1561-ben, 1562-ben portyáztak, raboltak itt a törökök, és jelentős adót is kivetettek. Az állandó félelem miatt a lakosok elszöktek, 1564-ben pusztasággá vált a város.

Természeti csapások sem kímélték az adóval agyonsújtott várost. 1638-ban borzalmas tűzvész pusztított, amelynek csaknem az egész város áldozatul esett. Birtokosai sorában gyakran történik változás. A legjelentősebb talán, hogy a Lórántffy-rokonság kapcsán a Rákóczi-család is birtokos. Rákóczi György többször is megfordult itt. A szatmári béke után ezeket a birtokokat mind lefoglalták. Egy része Pongrácz György birtokába került, aki azután 27 000 forintért eladta Radvánszky Lászlónak, 1756-ban be is iktatták őket birtokukba, 1945-ig a család volt Kaza birtokosa, akik a Radvánszky-féle műemlék jellegű kastélyt is építették.

1945 után meghatározó volt a település életében a szénbányászat, az 1960-as évek elejéig, amikor is a bányák bezárásra kerültek.