Heves megye
Rózsaszentmárton a Nyugati-Mátrában, Hatvantól 20 km-re fekszik. Lakosainak száma: 2079 fő. 1892-ig Fancsal volt a község neve, amelyet valószínűleg egy Facnhál nevű vitézről kapott, akinek Aba Sámuel adományozta a köz-séget. A község neve a Szent Mártonról elnevezett templomra utal. A falu határában lignitmező és kőlelőhely található. A falu a mátraaljai lignitbányászat bölcsője. A lakosság megélhetését sokáig a mezőgazdaság mellett a bányászat biztosította, egészen a lignitbánya 1970-es bezárásáig. Rózsaszentmárton a mátraaljai történelmi borvidék szőlőtermelő településeihez tartozik, a Mátraaljai Borút Egyesület tagja.

A község levegője kiválóan alkalmas az asztmatikus bántalmakban szenvedőknek, a Somlyó-hegy csúcsáról nézve országrésznyi panoráma tárul elénk, látni a Cserhát, a Mátra vonulatát.
A községi önkormányzat jelentős összeget, mintegy 57 millió Ft-ot fordított a turizmus fejlesztésére, melyből 28 millió Ft-ot pályázaton nyert. Így készült el Márk Gergely-féle rózsákból a Rózsakert, a Sebestyén Sándor szobrászművész alkotta Szent István-szobor és díszkút, a tarcódi pincékhez vezető út, valamint a faluház és az önkormányzati pince. Szintén pályázati támogatásból készült el a 20 fő befogadására alkalmas túristaszálló, mely erdei iskolaként működik.
Idegenforgalmi látnivaló ezenkívül a mátraaljai lignitbányászati emlékház, a lignitbányászatot bemutató szabadtéri kiállítás lejtősakna-bejárattal, valamint a barlanglakásszerű pinceborozó. A Tarcódon és a Nagyvölgyben több mint száz éve épült pincék – mintegy 230 db – kikapcsolódást biztosítanak az ide látogatónak. Rózsaszentmárton gazdag kulturális programmal várja egész évben a vendégeket.