Önkormányzat.net

önkormányzatok információs adatbázisa és portálja

ugrás a tartalomhoz
2012. május 24., csütörtök, Eszter, Eliza napja

Iratkozzon fel hírlevelünkre!!!

Ön neve:

E-mail címe:

Az oldalon megjelenő cikkek forrása a onkormanyzat.mti.hu

hirdetés

hirdetés

Répcevis

Répcevis község önkormányzata

Győr-Moson-Sopron megye

Jelenleg Ön a 2006-os önkormányzati választás adatait látja!
A 2010-es, friss adatok megtekintéséhez kattintson ide!

Cím

  • Répcevis,
  • Elérhetőségek

      Címer

      Répcevis címere

      Polgármester

      • Horváth József

      Egyéb információk

      • Népesség: 399 fő

      Önálló község a zsirai körjegyzőségben. Lakóinak száma 395 fő, területe 6,08 km2. Nemesvis és Káptalanvis egyesítéséből keletkezett falu a locsmándi borvidékhez tartozott, amíg a győri káptalané volt a Káptalanvis néven ismert része. A helynevekben a Vis szláv eredetű személynév. A Káptalan-előtag köznemesi lakosokkal, a Répce-előtag pedig a folyó mellékével kapcsolatos.

      A második világháború előtt dalosköre, levente, tűzoltó- és polgári lövészegylete, gazdaköre stb. volt.

      Káptalanvis pecsétje szőlőfürt kaccsal lefelé fordítva, félkörben szőlővessző és pálmalevél, amelyek alul szárukkal keresztezik egymást (1850). Nemesvisé ellenben kereszttel díszített trónfülkében ülő emberi alakot ábrázol, jobbról kardot, balról zászlót tartó vitézzel (1874). Ennek a két címernek az ötvözete a ma használatos címer.

      A település története:

      1225 – Prédium Wis néven nemesek lakják. 1333 – Possessio Wys, a győri káptalané. 1370 – A két község külön szerepel. 1648 – Püspöki látogatás. Jegyzőkönyvében említik a templomot. 1722 – A templom újjáépítése. 1767 – Hegytörvény a káptalanvisi szőlőkre. 1776 – A templom átalakítása. 1848. október 11. – A szabadságharc egyik csatája zajlott a község határában. 1868 – Beszakad a templom mennyezete. 1860–1870 – Nagy szárazság volt. 1879 – Újabb hegytörvény. 1879, 1900 – árvizek. 1918 – Az első világháború 28 répcevisi ember életét követelte. 1945. március 28. – A szovjet csapatok átvonultak a falun. 1945 – 93 földigénylőnek 143 kat. h. földet osztottak. 1950 – Megalakult az önálló tanács, addig a falu a zsirai körjegyzőséghez tartozott. 1959. február – Termelőszövetkezet alakult. 1963. – A téglagyárat megszűntették, a helyén kénőrlő üzemet hoztak létre. 1964 – Orvosi rendelő és művelődési otthon épült. 1965 –Árvíz pusztított a településen. 1974 – Vasút megszüntetése. 1984 – A járások megszűntével a községi közös tanács Szakonyba került, Répcevis Gyalókával együtt a társközsége lett. 1991 – Újra Zsirával társult körjegyzőségben a település. 1991 – Óvoda építése, átadása, általános iskola újbóli beindítása 1–3. osztállyal. 2005 – Szent András-templom felújítása (tetőszerkezet cseréje, külső megújulása). Az 1990-ben óvodát épített a falu, 1991-ben újra működik a községben az általános iskola (1–3. osztály).

      Műemlékei a hegyre épült és többször átalakított késő barokk Szent András-templom (felújítva 2005-ben), út menti szobrok és régi sírkövek a temetőben, Pieta-szobor, Szent Háromság-szobor.

      © 2007–2012 G-Mentor Kft. | oldal statisztika