Önkormányzat.net
önkormányzatok információs adatbázisa és portálja
hirdetés
Rásonysápberencs
Rásonysápberencs község önkormányzata
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
A 2010-es, friss adatok megtekintéséhez kattintson ide!
Cím
Elérhetőségek
- Telefon: (06-46) 474-278
- Fax: (06-46) 474-278
Polgármester
- Medve Ferenc
Jegyző
- Barotányi Györgyné
Egyéb információk
- Népesség: 607 fő
Rásonysápberencs község három korábban önálló település összevonásával jött létre 1938. január 1-jén, miután Rásonyhoz csatolták Abaújsápot és Szárazberencset. Legkorábban Sápról olvashatunk 1221-ben a ruszkaiak és felnémeti németek pereskedésében. A Sápi-család volt az első birtokosa. 1427-ben szerény kis település 7 adózó jobbágyportával. 1639-ben meghódolt a töröknek, és így kettős adót fizetett.
Az ország nagyon sok településéhez hasonlóan a török hódoltság, majd a Rákóczi-szabadságharc és az 1711-es pestisjárvány „eredményeként” gyakorlatilag elnéptelenedett. A XVIII. század második felében népesült be, részben dél-borsodi, részben zempléni magyarokkal.
Rásony egy 1326-ból származó oklevélben tűnik fel, mint Rasonvelge. Kis település, 1427-ben 5 jobbágy lakja háza népével. 1696-ban 12 jobbágy és egy házas zsellér lakta. A pestis pusztítása után a többi településhez hasonlóan lakatlanná vált és 1720-ban csak mint puszta szerepel. 1828-ban 50 háza és 342 lakója volt, de egy századdal később már csak 225-en éltek Rásonyban.
Berencs nevét az írások 1318-ban említik először. Az 1427-es portális összeírás során 20 adózó portát regisztráltak. A török hódoltság alatt és után sorsa azonos a környező településekével. 1715-ben jobbágyrésze lakatlan. Az 1760-as években népesült be újra, főleg szlovákokkal. 1828-ban 297 lakója volt, de 1930-ban már csak 174-en lakták.
AII. világháború után a település fejlődése megtorpant (ismert okokból), de a 60-as évek elejétől a település az ország hátrányos helyzetű régióinak az életét élte (községi közös tanács és szövetkezet Halmajjal, a miskolci nehézipar vonzáskörzete stb.). 1990-től önállóság, de körjegyzőség alakítása Kázsmárk és Léh településekkel. A rendszerváltástól eltelt időben teljes infrastruktúra épült ki (víz-, gáz-, szennyvíz-, kábeltévé-hálózat, internet), teljes lett a járdahálózat, valamennyi út aszfaltburkolatot kapott. Gyermekeinket iskolabusz szállítja óvodába, iskolába, falugondnok működik.
Sajnos térségünkre jellemzően magas a munkanélküliek száma és jelentős a roma lakosok aránya is. Jelenleg 610-en élünk a településen.