Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-76) 550-150
• Fax: (06-76) 550-150
• E-mail: kunszent kukac axelero pont hu
• Weblap: www.kunszentmiklos.hu

Címer

Polgármester

• Bődi Szabolcs

Alpolgármester

• Lesi Árpád

Jegyző

• Józan Judit

Képviselő-testület

• Alács Sándor
• Bábel Péter
• Bíró Károly
• dr. Borák Ákos
• dr. Horváth László
• dr. Kiskovács Miklós
• Kreisch Mihály
• Kun Bálint
• ifj. Szőke Imre
• Vassné Kelemen Ágnes
• Vida István
• dr. Völgyes Attila

Egyéb információk

• Népesség: 9085 fő

Kunszentmiklós 9100 lakosú város Bács-Kiskun megye északnyugati részén. Az 51-es útról Kiskun-

lacháza, Tass, az 5-ös főútról Örkény, az 52-es útról Szabadszállás irányából érhető el a legkönnyebben. Vasútállomását, mely Tass községgel közös, a Budapest–Kelebia fővonal érinti.

A Duna egykori árterületéből kiemelkedő magaslatokon több ősi település nyomát megtalálták. A legszebb régészeti emlék a Kunbábonyban talált avar kori kincs, amit ma Kecskeméten őriznek.

A honfoglaló magyarság által elfoglalt területen az Árpád-kor elején több település is kialakult, ám ezek a tatárjárás pusztításainak áldozatául estek. Az elnéptelenedett területekre kunok települtek be. A város ősét, a XIV. században Tatárszállásként említett települést is nagy részt ők lakták. A török hódoltság elején már Tatárszentmiklós néven említett falu a XVI. század közepén református hitre tért. A török kiűzése után, 1702-ben a Habsburgok zálogba adták a kunok területeit a német lovagrendnek, ezzel együtt több száz éves kiváltságaikat is elvesztették. Ezeket csak 1745-ben a nagy anyagi áldozatokkal járó „megváltakozás” során nyerték vissza. A XVII–XVIII. században megváltozott a lakosság összetétele. A közben teljesen elmagyarosodott kunok mellé főleg Dél-Dunántúlról betelepülők érkeztek és újra megjelent a katolikus vallás.

A hosszú békeidőszakban szépen fejlődő település 1794-ben mezővárossá lett. Felépült a református templom és a városháza, a református iskola algimnáziumi rangot kapott. Az 1838-as jeges ár ugyan elpusztította a várost, de gyorsan és rendezetten újraépítették. A kiegyezést követő gazdasági fellendülés eredményeként vasút, gőzmalom, téglagyár létesült, új katolikus templom, iskolák, óvoda épült. A XX. század elején főgimnáziumi rangra emelkedett a reformátusok középiskolája.

1945 után a mezőgazdaság átszervezése nyomán sokan ingázókká váltak. A helyzeten a 60-as években betelepült ipar javított.

Ekkor építették ki és modernizálták intézményeit és infrastruktúráját. A Duna szabályozását követően határában kialakult szikes puszta az 1975-ben létrejött Kiskunsági Nemzeti Park területei közé tartozik, jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelent. Kunszentmiklós 1989 óta város.

A rendszerváltás utáni időszak eredményei közé tartozik az új sportcsarnok, tanuszoda, gyógyvizes medence, rendőrkapitányság, bíróság, ipari park és a Tourinform-iroda.