Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-34) 541-300
• Fax: (06-34) 541-302
• E-mail: kompmh kukac t-online pont hu
• Weblap: www.komarom.hu

Címer

Polgármester

• Zatykó János

Alpolgármester

• Hornig Rudolfné

Jegyző

• dr. Szöllősy Ferenc

Képviselő-testület

• Czita János
• Dömötör Andrásné
• Géringer László
• Győri István
• Horváth Gyula
• József
• dr. Juhászné dr. Gordán Ildikó
• dr. Kerekes Tibor
• dr. Konczer Erik
• Koppány Csaba
• dr. Kreft-Horváth Loránd
• dr. Mészáros Gyula
• dr. Molnár Attila
• Nagy Zoltán
• Sárai János
• Takács
• dr. Várnai Tibor

Egyéb információk

• Népesség: 19 685 fő

Képek

Komárom az újabb kőkor óta lakott terület, alapította Alaptolma. A Csallóköznek a Duna és a Vág félszigetjellegű csúcsában terül el. Egy város – két országban. Északon a Duna kék szalagja vágja ketté Észak- és Dél-Komáromot, mely a Magyar Köztársaság országhatára is Szlovákia felé. Vasúti, közúti csomópont, dunai kikötő, határátkelőhely. Az V. század elejéig jelentős római város, Brigetió élte itt mozgalmas életét. Szent István király nevéhez fűződik Komárom vármegye létrehozása. 1265-ben IV. Béla király Komáromot ugyanolyan jogokkal ruházza fel, mint Budát. A török hódoltság korszakától kezdve Komárom Magyarország egyik legfontosabb erősségének számított, hiszen Komáromot minden oldalról és irányban hatalmas véderővonal ölelte körül. 1715-ben Komárom lélekszám tekintetében Brassó, Buda, Kolozsvár és Nagyszeben után az ország ötödik legnagyobb városa. 1763-ban pusztító földrengés, 1767-ben és 1768-ban tűzvész, 1783-ban újabb földrengés tette romhalmazzá, de mindig sikerült újjáépülnie.

Mária Terézia (1745) óta szabad királyi város. Komárom a XIX. század elején éli fénykorát. Kézműipara messze földön híres. Az 1848–49-es szabadságharc utolsó bástyája, a világosi fegyverletétel után még 2 hónapig tartotta Klapka a várat. A szabadságharc, majd az I. világháború veszteségei látványos fejlődését megszakítják, majd a Trianon végleg megpecsételi sorsát. A „békeszerződés” kettészeli a várost. 1938-ban a két városrész újra egyesül, de a vesztes második háború után Komárom északi és déli része újra a kényszerű kettéválás sorsára jut.

1945 után megindul a ki tudja hányadik újjáépítés. A lengyárban, a vasgyárban, az olajgyárban megindul a termelés. A komáromi malom újra őrli a gabonát (ma már Komárom az ország gabonaipari központja), felépülnek a Duna-hidak. Új gyárak, üzemek, középületek, utcák, egészségügyi szolgáltató-, oktató-, nevelő-, szociális intézmények létesülnek. Közel 5000 új lakás épül. Folyamatosan bővül a közműellátás, korszerűsödik az infrastruktúra. Koppánymonostoron üdülőövezet létesül. A várost 1977. április 1-jén egyesítik Szőny nagyközséggel. Lassan kialakul Komárom mai arculata. A város természeti, földrajzi adottságai különösen kedvezőek, közlekedési lehetőségei meghatározóak. Jelentőségét növeli a méltán híres és egyedülálló erődrendszer, melyet napjainkban a köztársaság kormánya a világörökség része címre jelölt.

A Monostori-, a Csillag- és az Igmándi-erődök háromszöges elhelyezkedése mintegy kijelöli a városmagot. Az erődrendszer jelentős szerepet vállalhat a két Komárom és a két régió közötti gazdasági, társadalmi, kulturális együttműködés megerősítésében is. Kiemelkedő Komárom városában a több évtizedes múltra visszavezethető termálfürdő (ma gyógyfürdő) jelentősége is. A fürdőkomplexum folyamatos fejlesztés és megújulás mellett évente több százezer bel- és külföldi turista, szállóvendég és helybéli kikapcsolódását és gyógyászati ellátását szolgálja. A gyógyvíz szulfátos, kloridos, hidrogén-karbonátos gyógyhatású hévíz.

Országos műemléki védelem alatt állnak az erődök, a szőnyi római katolikus templom és a plébániaház, a koppánymonostori Nepomuki Szent János-szobor, a kórházkertben elhelyezkedő Szentháromság-szobor, az egykori Gyürky-kastély és a Komárom, Ácsi-erdőben levő 1848-as honvéd emlékmű. Ókori örökségünk területi, történeti, régészeti jelleggel védettek, környezetük régészeti jelentőségű terület. Komárom területén mintegy félszáz épület érdemelte ki a helyi védelmet. Komárom város és környékén a gazdasági ágazatok között mindig is meghatározó volt a mezőgazdasági termelés (állattenyésztés, növénytermesztés, szőlészet) és a hozzá kapcsolódó termékfeldolgozás (húsipar, malomipar, takarmánykeverő). A térség mezőgazdasági szerkezetében ma is a nagyüzemi gazdálkodás dominál, de igen jelentős a kis- és középgazdaságok száma és termelése is.

A kereskedelem és a szolgáltatások területén az állam szerepét szinte teljes egészében a magánszektor vette át. Jelentősek az autóipari értékesítők és szolgáltatók, a bankszektor, a pénzintézetek jelenléte, a kis- és nagykereskedelmi szolgáltatás. Megfelelő színvonalú és folyamatosan bővülő a vendéglátók és a szálláshelyek kínálata. A város kiváló logisztikai adottságait felismerve 1997-ben ipari park címet nyert el, melynek első vendége 1999-ben a Nokia, melyet azóta 12, európai szinten is jelentős vállalkozás követett. Ma már Komárom ipari parkja több mint 15 000 ember számára biztosít biztos megélhetési lehetőséget.

Komárom a Komárom–Bábolna Többcélú Kistérségi Társulás 9 településének körzetközpontja. A kistérség lakosságának száma 41 463 fő. Komárom és kistérsége jó infrastruktúrával, kiterjedt szociális, egészségügyi, oktatási, nevelési intézményhálózattal, kórházzal, hivatásos tőzoltósággal rendelkezik, az ország legdinamikusabban fejlődő települései közé sorolható a közép-dunántúli régió északi határán.

Éves költségvetése 10 milliárd forint körüli. Az évente fejlesztésre fordítha-

tó források meghaladják a költségvetés 20%-át.