Heves megye

Kerecsend a Mátra és a Bükk lábainál, az Alföld peremén, a Laskó-patak völgyében, Egertől 13 km-re fekvő település. Budapestről az M3-as autópályán közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás Füzesabony. A község múltja 1261-től követhető a püspöki birtokleveleken. Történelmének jelentős állomásai 1552 és 1686. Mindkét évszám Eger ostromához köthető. A törökök ekkor elpusztították a falut, amely hosszú időre elnéptelenedett. Az újratelepítés elsősorban a Rajna mentéről és a Svábföldről származó német telepesekkel történt. Napjainkban a község főbb jellemzői: az

infrastruktúra teljes kiépítettsége, az intézmények dinamikus fejlődése, a jelentős pályázati munka. A Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola az Európai Innovatív Iskolák Hálózatának tagja, a Közoktatásért Minőség Díj arany fokozatának birtokosa jelentős eredményeket ért el a roma kisebbséghez tartozó gyermekekkel való foglalkozás terén. Az iskola mára már országos hírűvé vált rendezvénye a PODO-HÍD pedagógiai szakmai nap és roma kulturális fesztivál, amit minden évben május elején rendeznek meg. A kerecsendi óvoda szakmai tevékenysége révén térségi szinten is elismert intézmény. Az óvoda a bázisa a Roma Oktatási Alap által támogatott Biztos kezdet programnak. Ez része az önkormányzat által megvalósított projektnek, melyben a tanoda és a családi napközi is működik. A községben több civil szervezet is tevékenykedik, némelyikük immár másfél évtizedes múltra tekinthet vissza: Kerecsendi Faluvédő Egyesület, a Kerecsendi Fiatalok Továbbtanulásáért Közalapítvány, Kerecsendi Polgárőr Egyesület, Nők Okosan, a Családért és Közösségért Alapítvány. A település kellemes színfoltja a háborús áldozatok emlékműve és a felújított iskolaépület között kialakított park, ahol megtekinthető az iskola névadója, Magyary Károly kántortanító mellszobra is. Ajánlott látnivalók még a felújított Nepomuki Szent János-szobrok, a II. világháborúban felrobbantott templom helyén állított emlékmű, a temető díszes faragott bejárati kapuja és a temetői emlékpark, valamint a kerecsendi berekerdő is. Az 1818-ban épült parasztházból kialakított kerecsendi Hagyományok Háza figyelemre méltó helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik.