Veszprém megye

Kemenesszentpéter község három megye (Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém) találkozásánál, a Rába folyó mellett terül el. Mindhárom megyeszékhelytől távol esik, az idők folyamán mindhárom megyéhez tartozott. A kedvező fekvése miatt ősidők óta lakott hely. Nevét valószínű a határában élő Péter nevű remetétől kapta.
A késő római korban is lakott település, melyet az itt végzett ásatások bizonyítanak. A középkorban Zentpetur, majd később Zentpeter formában említi az oklevél. Egy 1857-es térképen Szentpéterként szerepel.
A Kemenes előnevet valószínű a Sárvártól a községhatáráig húzódó Kemenesháttól kapta.
1895-től 1906 végéig a magyargencsi anyakönyvi kerülethez, 1907. január 1-jétől 1950-ig az egyházaskeszői körjegyzőséghez tartozott Celldömölk járási székhellyel. Ezt követően négy évig Vág község anyakönyvi kerületének része Csorna járási székhellyel. 1954. január 31-én csatolták Veszprém megyéhez, a járási székhely Pápa lett.
Az itt élők földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak évszázadokon keresztül. A gyenge talajadottságok miatt a XX. században a szentpéteriek nagy része kereső foglalkozást választott magának, később a fér˝ak keresett kézművesekké és iparosokká váltak, mivel „keményen és jól” dolgoztak.
1958-ban kapott a község villanyt, vezetékes vizet a '80-as években, a telefon és a gáz bekötésére a '90-es évek végén került sor. Jelenleg 285 telefon-elő˝zető van a községben, ennyi a mobiltelefonok száma is. A szennyvízhálózat elkészült.
A '70-es években három község, Magyargencs, Egyházaskesző és Kemenesszentpéter szövetkezetei egyesültek. Kemenesszentpéter lett a központ.
A '70-es évek közepétől telepítette ide az Egyesült Izzó a rádiócsőrészlegét. A rendszerváltással a munkahelyek megszűntek, a tsz-ek szétváltak, a munkanélküliség óriás mértékben megnőtt. Az ezredfordulóra újból sikerült munkahelyeket létesíteni a községben. Először a TK Lack Tech Kft. telepedett le. Gépkocsialkatrészek festése a fő pro˝lja, közel 15 főt foglalkoztat. A Sanyi Kft. 20 főt foglalkoztat. Működik egy pékség is.
Látványossága a XVIII. században épült kéttornyos katolikus barokk templom. A szentély freskóin Dorfmeister 1779-ben festett Szent Péter életéből való jelenetek láthatók. A Gencsi út elején található a Szent Vendel-kápolna (1852-ben épült). A községben született Soproni Horváth József Munkácsy-díjas képzőművész, „az akvarell poétája”.