Önkormányzat.net

önkormányzatok információs adatbázisa és portálja

ugrás a tartalomhoz
2014. 07 29., kedd

Iratkozzon fel hírlevelünkre!!!

Ön neve:

E-mail címe:

Az oldalon megjelenő cikkek forrása a onkormanyzat.mti.hu

hirdetés



hirdetés

Karos

Karos község önkormányzata

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Jelenleg Ön a 2006-os önkormányzati választás adatait látja!
A 2010-es, friss adatok megtekintéséhez kattintson ide!

Cím

  • 3962 Karos, Szabadság tér 1.
  • Elérhetőségek

    Címer

    Karos címere

    Polgármester

    • Kulcsár Nándor Zoltán

    Alpolgármester

    • Székely Béláné

    Jegyző

    • Móra Andrea

    Képviselő-testület

    • Deák Zoltán
    • Gecse Gyula
    • Nagy Gábor
    • Zsiga István

    Egyéb információk

    • Népesség: 547 fő

    Karos község a Bodrogköz egyik legrégebbi települése, ahogy a templomdombon lévő részben feltárt XI. századi temető és az 1986-ban feltárt eperjesszögi honfoglaláskori sírleletek is bizonyítják. Okleveles adatok 1318-ban beszélnek először róla, amikor I. Károly elveszi az Amadéktól és Paluki Jakabnak adományozza. 1376-ban és 1428-ban olvashatunk a Karos-családról. 1428-ban Karos János Nagykaros nevű praediumát elfoglalták a Báthoryak, feltehetően ekkor két Karos (Kis és Nagy) is létezett. 1541-ben az Isépiek birtoka. 1873-ban is Karos néven szerepel, mely szláv eredetű.

    1904-ben a falu nevének megváltoztatását kérik Bodrogkarosra vagy Homokkarosra. A kérelmet a hatóság elutasítja. 1873-ban a királyhelmeci, 1882-től a bodrogközi, 1926-tól a sátoraljaújhelyi járáshoz tartozott.

    A községhez Aranytő, Árpás, Eperjesszög, Libatanya, Medvetanya, Csatorna külterületi lakott helyek tartoztak. A község határában honfoglaláskori temetőket tártak fel. Az eddig feltárt mintegy 150 sír felében felszerszámozott lovával együtt eltemetett fegyveres férfi nyugodott. A pompás tarsolyok, a rangjelző veretes övek, az arany ruhadíszek jelzik azt, hogy a sírok – amelyek közül kettő különösen gazdag – vezérsír. Tehát ezekben a sírokban a nagyfejedelmek katonai kíséretét helyezték örök nyugalomra.

    Ebből az következik, hogy valahol a mai Karos határában lehetett a honfoglalás után az első magyar nagyfejedelmi központ. Ezáltal igazolódott, hogy a település határában talált sírokban elhantoltak közül néhány még Etelközben született, és részesei voltak az új haza megszerzésének, az első kalandozó hadjáratoknak.

    A leletek igazolják azt is, hogy a karosi a leggazdagabb honfoglaláskori magyar temető. A község határában egy honfoglaláskori település házai is feltárásra kerültek, amely szintén különleges jelentőségű. (Az ásatás folytatását tervezzük.) A magyarság számára legjelentősebb korszakban élők emlékére készült el a feltárás helyén a honfoglaláskori temetőemlékhely és a templomdombon felállított kopjafa, melyhez a látogató emlékezőket nagy tisztelettel fogadja a falu lakossága.

    Karos református temploma az 1820-as években épült, a görög katolikus templom pedig 1958-ban.

    A községben működik alsó tagozatos általános iskola, óvoda és orvosi ellátás. Településünkön önálló konyha üzemel napi háromszori étkezéssel. Az önkormányzat elhivatott Karos dombos-soktavas-mocsaras érintetlen területeinek megőrzésében.

    © 2007–2014 G-Mentor Kft. | oldal statisztika