Nógrád megye

Afalu a megye északi részén, Salgótarjántól 9 km-re északnyugatra, a Dobroda-patak völgyében, szép természeti környezetben fekszik. A községtől északkeleti irányban magasodik a Karancs-hegység 729 méteres csúcsa. A Kápolnahegy rendkívüli történelmi és vallási emléket őriz, itt található a XIII. században épített román stílusú Szent (Boldog) Margit- kápolna, melynek keletkezését titok fedi. Maga a Kápolnahegy a bronzkorban erődítményként szolgált, máig kivehetők az árkádok maradványai, illetve nyomai. A monda szerint IV. Béla a tatárok elől menekülve a hegy lábánál pihent meg, s erre emlékezve lánya a csúcsra kápolnát építtetett. Ebben az időben búcsújáró hely volt, a XVIII. században remete is lakott a romok mellett. 1929-ben a szentély romjaira kápolnát építettek.

Az első írásos emlék a községről 1303-ból származik, de a határában talált honfoglalás kori sírleletek régebbi letelepedésre engednek következtetni. A X. századból származó, nemzetségfői rangra utaló fémveretek és fegyverek mellett a legértékesebb lelet egy férfidíszöv volt. A honfoglalás millenniuma alkalmából a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet adott ki „Karancslapujtőn talált övveret” motívummal.
Karancslapujtő több település egyesülésével jött létre. Előbb Mikófalva, Lapujtő és Bocsár vált egy községgé Lapujtő néven, majd 1928-ban Karancsapátfalva csatlakozásával létrejött Bocsárlapujtő, melynek nevét 1956-ban Karancslapujtőre változtatták. A településhez tartozik Baksaháza, Kisbaksaháza, Bobonyér, Vízvölgy és Zsodánypuszta.
A település jelentős műemléki épületei a Magyarok Nagy-asszonya tiszteletére 1899-ben emelt új neoromán stílusú római katolikus templom, illetve az 1820-ban felszentelt evangélikus templom. Ez utóbbi mellett áll egy négyzet alaprajzú, sátortetővel fedett, fából készült harangláb.
A község hosszú ideig a Mocsáry-nemzetség tulajdona volt, ennek emlékét őrzi a településen található két kúria. Klasszicista stílusú az 1820 körül épült Mocsáry-, később Papp Szász-kúria, mely a legenda szerint Mátyás király vadászkastélya helyén áll. Jelenleg a község háromcsoportos óvodájának ad helyet. A szomszéd telken található az 1740-ben, eredetileg barokk stílusban épített Mocsáry-kúria. Ebben a műemlékké nyilvánított épületben élt és dolgozott Mocsáry Antal, Nógrád megye első, magyar nyelven írt, 1826-ban megjelent monográfiájának szerzője.
A jeles polihisztor nevét viseli a községben működő Körzeti Általános és Művészeti Iskola, amely 2006-ban ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját. Az intézményben közel 500 diák tanul a Zsolnay-féle értékközvetítő és képességfejlesztő program szerint.
A falu központi részében, a két kúria között csaknem kéthektárnyi park található, amely természetvédelmi terület. Itt áll a Hősök és áldozatok emlékműve, melyet az 1960-ban állított eredeti emlékműből alakítottak ki. A park területén lévő művelődési ház és községi könyvtár melletti teret egy kezében földgömböt tartó ülő női szobor díszíti.
A községháza előtt füves, kerek dombon áll a Szabó Noémi által készített millenniumi emlékmű, melyet a Karancslapujtőért Alapítvány és az önkormányzat állított 2000-ben. A szobor süttői mészkőből és bronzból készült. A teljes körplasztikájában domborművesen faragott kövön bronzangyal áll. A szobor kövének elülső nézete honfoglaló őseinket ábrázolja, akik lovaikkal néphitünk csodás égigérő fájához, az életfához zarándokolnak. A fához lépő férfi és nő gyermeket tart a fa felé, egy csöpp életet, egy magszemet. A kő hátulsó nézetén látható az említett honfoglalás kori övveretnek a rajzolata, melyet a község határában találtak az 1930-as években.
A község infrastrukturális ellátottsága jó, a település folyamatosan fejlődik, szépül. A településen két háziorvosi és fogorvosi körzet működik, valamint gyógyszertár is található.