Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-25) 506-448
• Fax: (06-25) 506-448
• E-mail: polgarmester kukac kaloz pont hu
• Weblap: www.kaloz.hu

Címer

Polgármester

• Weisengruber Imre

Alpolgármester

• Bálinger István

Jegyző

• dr. Lónay Gyula

Képviselő-testület

• Farkasné Nagy Csilla
• Gőbölösné Pénzes Mária
• Gráczer Miklósné
• Györki Antal
• Hufnágel József
• Márkus Jánosné
• Szeless András
• Tóth Gyula

Egyéb információk

• Népesség: 2562 fő

Káloz község Fejér megye legrégebbi települései közé tartozik. A környéken talált régészeti leletek szerint már az ókorban is éltek itt kelta eredetű népek. A község Szent István kora óta lakott. Györffy György kutatásai szerint egyike azoknak a Fejér megyei településeknek, melyeknek lakóit első királyunk telepített a Sárvíz mellékére, hogy a fejedelmi törzs szállásterületeit védelmezzék ellenségeitől.

Valószínűleg ebből a korból származik a község neve, mely a „káliz” népnévből ered. Mások szerint a falu határában termő, jó hozamú búza kalásza adta a településnek a nevet. A falu eredetileg királyi birtok volt, később találunk utalásokat arról, hogy a fehérvári káptalanhoz tartozott.

A község neve írott formában először egy 1009-ből származó oklevélben látható „Kolon” alakban.

A török korban községünk sokat szenvedett. A hódoltság és a királyi Magyarország határán feküdt, ami megmagyarázza, hogy miért adóztak a káloziak töröknek, magyarnak egyaránt.

Az 1550-es években a várpalotai vár vitézei a török elleni harcok jutalmaként zsold helyett falvakat kaptak, így lett Káloz Horváth Balázs birtoka 1551-ben és egyben a várpalotai vár tartozéka. Ugyanakkor itt húzódott a török fehérvári szandzsák határa, így községünk területe ütközőzóna volt.

Káloz a XVII. század második felében került a Zichy-család kezébe. A későbbiekben ez a család meghatározó szerepet játszik a község történetében. 1736-ban Zichy Jánosné kezdeményezésére a helyi katolikusok egy kis kápolnát építettek, 1749-ben újjáalakul a plébánia, ettől kezdve vezetik a keresztelési, házassági és halotti anyakönyvet.

1787–1788-ban felépítik Zichy János kezdeményezésére a ma is álló római katolikus műemlék jellegű templomot. Abból az időszakból származik a ma látható református templom is.

Káloz történelmében jelentős dátum 1782, amikor Zichy Ferenc földesúr az uralkodótól vásárjogot kért. A három vásárt virágvasárnap keddjén, július 2-án és Szentmihálykor tartották.

Az 1784–1785-ös összeíráskor Kálozt már a megye mezővárosai között említik, ahol később működött hadikórház, uradalmi börtön, 37 iparos, okleveles bábák, orvosi körzet, református, katolikus, zsidó iskola, gyógyszertár stb. A XIX. század második felében Káloz jelentős uradalmi központ, kiterjedt pusztákkal és több mint 4000 fős lakossággal.

A XX. század küszöbén községünk virágzó településként lépett át, s reméljük, hogy a XXI. század egy újabb fellendülést fog hozni, és ez a gazdag múlt sok értékkel és tettel gyarapszik.