Tolna megye


Kajdacs község Tolna megyében, a Sárvíz folyó közelében, a 63-as számú fő közlekedési út mentén fekszik. Ősi település, már a kelták idejében (i. e. 500) lakták. Első okleveles említése 1399-ből való, amikor Zsigmond király 11 besenyőnek nemességet ad. A falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként említésre méltó, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került. A magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc alatt a falu elnéptelenedett. Újratelepítése 1713–1719 között történt. A török kiűzése után a megye új birtokosai között megjelentek a Sztankovánszkyak is. A család a 19. századi megyei közéletben is jelentős szerepet játszott. Nyughelyüket, a Sztankovánszky-mauzóleumot, Ybl Miklós és Ney Béla tervei alapján eklektikus stílusban építették 1876-ban. A község közepén fekvő egykori kastélyuk (Arany János utca 173.) ma iskola. A falu infrastruktúrája folyamatosan fejlődik, a villany-, az ivóvíz-, a telefon- és a vezetékes földgázhálózat teljes egészében kiépült, szilárd burkolatú úthálózata 80%-os kiépítettség¦, jelenleg a szennyvízelvezető csatorna tervezése folyik. A szolgáltatási szférában is kedvező változások történtek az elmúlt években. Működik a faluban 1 pékség, 2 autószerelő, 1 autókozmetika, 2 fodrászat, 2 magánfuvarozó és több mezőgazdasági vállalkozás. Egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozás a Kovács és Társa Birtok Kft., mely támogatásával hozzájárult e sorok megjelentetéséhez.

Van a községnek postahivatala, s a nagydorogi székhelyű Siómenti Takarékszövetkezet is nyitott fióküzletet Kajdacson. Korszerűen felszerelt orvosi rendelő és védőnői szolgálattal látja el a településen élők egészségügyi szolgálatát. Nyolcosztályos általános iskola működik a már említett Sztankovánszky-kastélyban és van óvoda is, ahol három csoportban foglalkoznak a gyerekekkel. A magányos idős emberek az idősek klubjában töltik napjaikat.