Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-94) 351-159
• Fax: (06-94) 351-017
• E-mail: horvatlovo kukac savaria pont hu

Címer

Polgármester

• Kovács László

Jegyző

• dr. Linhárt Gábor

Képviselő-testület

• Kékesi Árpád János
• Kovács András Miklós
• Kovács Gábor
• Pock Csaba Zsolt
• Schlaffer Tamás

Egyéb információk

• Népesség: 188 fő

Horvátlövő Vas megyében, a Vas-hegy keleti magyarországi nyúlványán, a Pinka-patak mellett fekszik. Északról Vaskeresztes, délről Pornóapáti, keletről Nárai, nyugatról pedig az ausztriai Németlövő (Deutsch-Schützen) település határolja.

A település határában több régészeti lelet utal arra, hogy az emberi megtelepedés az őskortól folyamatos volt. A település 1496-ban a magas egyházi méltóságot betöltő Bakócz Tamásról unokaöccsére, Erdődy Péterre szállt át. A török Bécs elleni hadjárata során kifosztotta az egész vidéket. Az elnéptelenedett határvidékre 1522 táján vándoroltak be a török uralom alá került horvát területekről a menekülő lakosság első csoportjai. Ebben az időszakban a falu urai az Erdődy grófok voltak. Őket 1613-ig a horvát főnemesi Zrínyi-család követte, akik 1592-ben újabb horvát menekülteket telepítettek le a faluban. A Zrínyiek után ismét az Erdődy-család tulajdonába került a falu. Árpád-kori határőr lakóira utal nevének második fele, amelyhez járul a 16. századi horvát telepítést megörökítő nemzetiségnév. Erre utaló első írott formája 1553-ból maradt fenn a félig német Toth Syczen alakban.

A jelenlegi, eredetileg barokk stílusú temploma 1796–1798 között Szent Anna tiszteletére kápolnának épült, később klasszicista stílusban bővítették, majd 1836-ban tornyot, 1864-ben pedig sekrestyét építettek hozzá. A trianoni békediktátummal Ausztriának ítélt község 1921. december

3-án osztrák megszállás alá került. Lakóinak a szülőhaza iránti hűsége és olthatatlan szabadságvágya eredményezte, hogy a nagyhatalmakkal szembe helyezkedve példátlan módon 9 másik nyugat-magyarországi községgel együtt 1923. január

10-én visszaverekedte magát Magyarországhoz. Az I. és a II. világháborúban hősi halált halt honvédek és a 1956-os mártírok emléke mellett a trianoni hűségre is emlékeztet a Tornai Endre András szobrászművész által 2002-ben készített emlékhely. Nagy múltra visszatekintő önkéntes tűzoltósága 1893-ban alakult, első szerháza 1899–1900 között épült. A községet az országhatár 1949-ben történt lezárásáig kishatárforgalmi átkelőhely kötötte össze Ausztriával, amely 2008. január

1-jén újra megnyílik. A Pinka-völgyi település rendkívül szép földrajzi környezettel és vonzó turisztikai értékekkel büszkélkedhet. Az alpesi klímájú tiszta levegője, kiterjedt erdőségei, ritka és jelentős temrészetvédelmi értéket képviselő növényvilága, hal- és vadállománya, a népi kultúra megannyi emléke, sajátos nemzetiségi hagyományai miatt egyre növekszik az ide látogató turisták száma.