Heves megye
Hevesvezekény a Tisza jobb partján, a Hanyi-ér vízgyűjtő területén létesült, középkori eredetű, Heves várostól mintegy 7 km-re fekvő település.
Megközelíthető a településen átvezető Heves–Tarnaszentmiklós közötti közúton, illetve az egykori Mátra-körösvidéki HÉV vonalaként 1887. július 31-én megnyitott 74 km hosszú Kál-Kápolna–Heves–Kisköre–Kunhegyes–Kisújszállás egyvágányú vas-útvonalon.
Hevesvezekény története régi időkre nyúlik vissza.
Határában bronzkori telepet, római kori pénzeket és szarmata telepet találtak. A középkor elején eredetileg besenyők lakták.
Első okleveles említése 1234-ből való, ekkor
Wesequen (Yesequen) névalakban említik Pély határjárásával kapcsolatban. A tatárjárás elején a falu népe a Hanyi-ér nádasaiban keresett menedéket.
1546-ban a Losonczyak birtoka.
1567-ben a hatvani bég Hevessel együtt feldúlta.
AXVII. században a Csanády és Gombos családok birtoka. A XVIII. század elején a Szalgháry-család lett a birtokos. A XVIII. században a falu kétharmada a Szalgháryaké, egyharmada a Csókáriaké.
1794 után kizárólag zsellérek által lakott majortelepülés. Lélekszáma 1786-ban 454, 1860-ban 730 fő, jelenleg a lakosság száma: 744. Mai népessége főként mezőgazdaságból él.
Hangulatos kistelepülés, melynek kanyargós főutcáját temploma, a Szinay-család által 1840-ben épített klasszicista kúria és az 1770 körül épült Szalgháry-család barokk kastélya díszíti.