Önkormányzat.net

önkormányzatok információs adatbázisa és portálja

ugrás a tartalomhoz
2012. május 23., szerda, Dezső napja

Iratkozzon fel hírlevelünkre!!!

Ön neve:

E-mail címe:

Az oldalon megjelenő cikkek forrása a onkormanyzat.mti.hu

hirdetés

hirdetés

Gyömöre

Gyömöre község önkormányzata

Győr-Moson-Sopron megye

Jelenleg Ön a 2006-os önkormányzati választás adatait látja!
A 2010-es, friss adatok megtekintéséhez kattintson ide!

Cím

  • 9124 Gyömöre, Rózsa F. u. 9.
  • Elérhetőségek

    Polgármester

    • Németh Csaba

    Alpolgármester

    • Bóka Ferenc

    Jegyző

    • Németh László

    Képviselő-testület

    • Ákos József Géza
    • Borsath László
    • Csizmazia Imre
    • Nagy Beáta
    • Pintér István László
    • Rotaridesz Miklós
    • dr. Szalai Éva
    • Tóth Margit Kornélia

    Egyéb információk

    • Népesség: 1348 fő

    Keletkezése ismeretlen. Régi neve: Gemevre. Valószínűleg eddig a helyig húzódott az avar gyűrű, erre vallanak ugyanis a Gyűrháti és Gyűroldali dűlő nevek. 1377-ben Gemevrei György birtoka. Jóval később már enyegi Török Bálinté, kinek több községgel és birtokkal együtt I. Ferdinánd ajándékozta 1536-ban. Jobbágy lakossága a földesúr vallását követte, református hitre tért át s azon maradt a XVIII. századig. Török Bálint után ˝a, Ferenc majd annak ˝a, István örökli Gyömörét. Ezután István leánya birtokába jut a pápai várral és uradalommal együtt. Nyári Pálnétól a Csáky-, majd az Eszterházy-család veszi meg. Ezenkívül több nemesnek is volt udvarhelye a községben. A községnek azt a részét, amely a pápai várhoz tartozott, Gyömörő-Várfalva néven említik. Ez a falunak az a része volt, amely a Török-, a Nyáry- és a Csáky-családok kezén keresztül jutott az Eszerházyak birtokába. Az alsóvég Gyömörő-Nemes-Zeer néven ismert, több nemesi család birtokolt. Mindkettő különálló falu, s csak később épült össze és alkotja Gyömörét. Gyömörő-Nemes-Zeer először Thury Györgyé, akitől leánya, Marczaltheőy Györgyné örökölte.

    Gyömöre község önkormányzata

    Az enyegi Török-családnak gyömörő-várfalvai birtoka volt. A levéltár ebben az időben említi még a Dobos-, a Csaby-család, mint gyömörei birtokosokat. A pannonhalmi apátság egyik levele szerint 1420 körül a járai Bárócz-család a helybéli földesuraság, 1465-ben a Dégi-családnak vannak birtokrészei. A várfalvai birtok 1702-ben a győri jezsuitáké, akiktől az Eszterhá-

    zyak vették meg. A török dúlások alatt a pápa ostromára induló Hasszán serege tette tönkre nagy részét. 1619-ig ismét benépesült, az akkori adóösszeíráskor török hódoltság alatt állt, névlegesen Nyáry Pál nemest ismerték el. Török földesura a Csókakőn lakó Cseri basa volt a XVII. század elején. A Martinovics-féle összeesküvés egyik főszereplője, Sigray Jakab itt élt, itt fogták el. A településhez tartozó Csigi puszta a XVII. században a Chigi nemzetségé, 1702-től a legnagyobb birtokosa az Eszterházy-család, valamint a Szalay-család. Római katolikus temploma 1775-ben épült. 1908-ig Gyömörő volt a neve a községnek.

    © 2007–2012 G-Mentor Kft. | oldal statisztika