Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A2350 lakosú város a Hernád völgyében, a Zempléni-hegység lábánál helyezkedik el. Gönc városát a történelmi források először 1219-ben említik.

A XII. század közepe táján erre a területre bajor és frank eredetű népeket telepítettek, akik 10 települést hoztak itt létre. Ezek közé tartozott Gönc, Kassa, Vizsoly. Abaúj megye székhelye volt 1647-ig. Korábban a tokaj-hegyaljai borvidék egyik kereskedelmi központja volt, az észak felé vezető ún. „bor- és sóút” keresztezte a várost.
Nevezetes a „gönci hordó”, mely mértékegység lett a maga 136 literével, melyet a környék kádárai készítettek.
A város híres prédikátora volt Károlyi Gáspár, aki 1563-ban került Göncre, akinek nevéhez fűződik az első magyar nyelvű Biblia fordítása. A Biblia nyomtatására Vizsolyban került sor, ezért nevezik Vizsolyi Bibliának. Ennek emlékére 1999-ben Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia-kiállítás nyílott a városban.
A Dobogó-hegyen állnak a Nagy Lajos király által 1371-ben alapított Pálos kolostor templomának gótikus romjai, a Nagy Amadé-hegyen pedig az Amadé-vár romjai.
Műemlékei: a XV. századi római katolikus templom, melyet a XVIII. században barokk stílusban átalakítottak. A hajó 1736-ban készült. Orgonája a múlt században készült. Oltárképe Szent Imre herceget ábrázolja, akinek tiszteletére a templomot szentelték.
A Pálffy-kastély XVIII. századi földszintes copf stílusú, melyben ma gyermekotthon működik.
A város jellegzetes épületei az ún. „huszita házak” melyekből az egyikben helytörténeti múzeum található.
Az egykori egyemeletes megyeháza 1820-ban épült.
A református templom 1786-ban épült késő barokk stílusban. Belső berendezéséből eredeti a szószék, a két karzat, korabeli a keresztelőmedence.
A templom falán Szenczi Molnár Albert emléktáblája látható.
Kertjében áll Mátrai Lajos bronz alkotása, az 1890-ben, a Vizsolyi Biblia megjelenésének 300. évfordulóján felállított Károlyi Gáspár-szobor.
2001-ben ismét városi rangot kapott Gönc. Így kistérségi központi szerepet tud betölteni az intézményhálózatával.