Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Atelepülés a Nyírség Hajdúság felé tekintő peremén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délnyugati részén, a megyehatár közelében fekszik két nagyváros, Debrecen és Nyíregyháza között. Észak felől Nagykállóval, keletről Birivel és Balkánnyal, délről Bökönnyel, északnyugatról Érpatakkal, délről Hajdúhadházzal és Hajdúsámsonnal határos.
Geszteréd 1100 éves község, magyar lakossága akkor
regisztrálódott. A község földrajzi adottságai meglehetősen mostohák, területének nagyobb részét futóhomok borítja, de bőven találunk mocsaras, vizenyős területeket is.
Történelem előtti időszaka az újkőkorra vezethető vissza. Kora bronzkori leleteket is találtak a Tomoryban, a mai Kossuth utca területén a katolikus templomig szarmata település létezett. Több pénzérmét, sírleletet találtak már itt. Hadrianus korabeli pénzérmék jelzik, hogy kb. ekkor telepedtek le itt a szarmaták. A honfoglalást megelőző idő-
szakban nagy valószínűség szerint ők laktak ezen a területen, a dákokkal és a rómaiakkal vívtak harcokat. Sok római kori pénzérmét is találtak.
Ahonfoglalás kori leletek közül legjelentősebb az arany-szerelékes szablya több más lelettel, melyet 1927-ben találtak meg a mai Nyíri tanyán. Ezáltal a község neve az egész Földön ismertté vált a régészeti irodalom ismerői körében.
Geszteréden mindenki ismeri Gajdos János nevét. A kis falunak nagy büszkeségévé vált munkássága. Alkotásai fel-felbukkannak kiállításokon és a rokonság is büszkélkedhet néhány jeles darabbal, melyek ott ékeskednek a geszterédi házak falain.
Gajdos János neve nem ismeretlen a szakemberek körében, alkotásai nemzetközi kiállításokon képviselték a magyar naiv művészeket, azonban a hazai közönség előtt kevéssé vált ismertté, pedig a harmincas években feltűnt „őstehetségek” között a legfantáziadúsabb festőegyéniség volt.
Aközség főterén található szabadtéri színpad lehetőséget biztosít kulturális és szabadidős programok megrendezésére.
Atelepülés kertvárosi jellegű, nyugodt, csendes pihenésre alkalmas.