Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-48) 560-561
• Fax: (06-48) 461-136
• E-mail: galvacsfaluhaz10 kukac axelero pont hu
• Weblap: www.galvacs.hu

Címer

Polgármester

• Gregó Lajos

Alpolgármester

• Takács István

Jegyző

• Vidó György

Képviselő-testület

• Filó József
• Németh István
• Ráki Pál
• Tomori Csilla

Egyéb információk

• Népesség: 109 fő

Galvács Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a Cserehát lankás dombjai között megbúvó kisközség. Tengerszint feletti magassága: 175 m. Területe: 1504 ha. Lakosainak száma: 109 fő. Lakás: 79. Az edelényi kistérséghez tartozik. Edelénytől 21 km, Szendrőtől 5 km távolságra, északkeleti irányban fekszik.

Határával szomszédos települések: Szendrő, Meszes, Abod, Szalonna (nem közvetlen, de a többi településsel együtt szerves egységben: Martonyi), Csehipuszta és Rakacaszend. A község északi határánál található a Rakaca-tó.

A táj jellege a belső Cserehát lankás domborzatát tükrözi. Növényvilága elsősorban folterdő, füves gyep, legelő. Talaja barna erdőtalaj. A község területét a Verbéna-patak szeli át. Vízgyűjtő területe 18,5 négyzetkilométer.

A település villamosenergia-hálózata teljes, kiépítettsége 100%-os. Az ivóvízhálózat kiépítettsége 100%-os. A település be van kapcsolva a távhívó hálózatba. A gázhálózat kiépítése befejeződött. A szennyvízhálózat jelenleg tervezés alatt áll. A kommunális hulladék gyűjtése 1992-től szervezett, folyamatos. A település úthálózata 100%-ban pormentesített, aszfaltozott. A gyalogos közlekedést egyoldali járdarendszer biztosítja. Gazdaságát elsősorban a mezőgazdaság, állattenyésztés jellemezte.

A település 1950-ig az abodi körjegyzőséghez tartozott Meszessel együtt. 1950-től 1966-ig önálló volt, majd a körzetesítéseket követően az oktatás, a közigazgatás központja (is) Szendrő lett. A rendszerváltozás után (1990) újra önálló. A körjegyzőség központja Szendrő. A kárpótlás során elkelt területek gazdái elsősorban takarmánynövények termesztésével, állattartással foglalkoznak.

A lankás dombok között megbúvó település kiválóan alkalmas a falusi turizmus adottságainak hasznosítására.

A településre különösen jellemző a Cserehát szlogenje: „ahol a csend még hallható”.