Önkormányzat.net

önkormányzatok információs adatbázisa és portálja

ugrás a tartalomhoz
2012. május 23., szerda, Dezső napja

Iratkozzon fel hírlevelünkre!!!

Ön neve:

E-mail címe:

Az oldalon megjelenő cikkek forrása a onkormanyzat.mti.hu

hirdetés

hirdetés

Forró

Forró község önkormányzata

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Jelenleg Ön a 2006-os önkormányzati választás adatait látja!
A 2010-es, friss adatok megtekintéséhez kattintson ide!

Cím

  • 3849 Forró, Fő út 62.
  • Elérhetőségek

    Polgármester

    • Rakaczki Zoltán

    Alpolgármester

    • Somogyi József

    Jegyző

    • Nagyné dr. Pail Marianna

    Képviselő-testület

    • Barta József
    • Gulyás László
    • Kerekes László
    • Kurucz Jánosné
    • Lakatos Gábor
    • Lakatos Lajos
    • Lakatos Zoltán
    • Sztrik Gábor

    Egyéb információk

    • Népesség: 2500 fő

    Atörténelmi abaúji térségben, a Hernád völgyének középső részén, félúton Kassa és Miskolc között, Encs város déli részével határosan, a 3. sz. főút mentén található. Vasútallomása Encsen van, mely helyi járatú autóbusszal megközelíthető.

    A község első ismert okleveles említése 1246-ból való Villa Forrow alakban. A XIII. század második felében, 1273-ban, amikor Abaúj-vár elvesztette a vármegyében betöltött központi szerepét, Forró „comes curralis”, azaz vármegyei székhely lett. A közigazgatási vezető szerep megszerzése után az 1288–1300 közötti időszakban a vármegyei gyűlések székhelyévé jelölték ki. A XIV. században tovább fejlődik a település, hiszen a század elejétől esperesi székhelyként működik és 1319-ben vámszedői jogokat kapott. A kiskirályi rendszer felszámolásával és Károly Róbert király stabilizációja következtében felértékelődött a Buda–Kassa közötti hadi és kereskedelmi út szerepe, amelynek egyik állomása Forró volt. A XVIII. század második felétől mezővárosi rangot kapott, akkor épült a vendégfogadóként, majd a XIX. század közepétől postahivatalként is működő csárda épülete, melyben jelenleg könyvtár és tájház található. A XX. század elején fellépő filoxérajárvány megtépázta az évszázadok óta híres forrói bort adó szőlőterületeket.

    Épített értékei: római katolikus templom, mely a XV. században épült gótikus stílusban, 1729-ben barokk stílusban átépítették. Római katolikus kápolna az 1780-as években épült barokk stílusban. Vendégfogadó a XVIII. században épült barokk stílusú épület.

    A település közigazgatási feladatait a forrói székhelyen működő körjegyzőségen keresztül látja el, amelyet Forró és Fancsal települések alkotnak. Az encsi kistérség egyik legnagyobb lélekszámú települése, ezért a létrejött többcélú kistérségi társulásban meghatározó jelentőséggel bír. A település önálló háziorvosi, fogorvosi, gyermekorvosi rendelővel rendelkezik. Önkormányzati intézményként napközi otthonos óvoda, általános iskola, művelődési ház és idősek napközi otthona működik a településen. A településen 72 vállalkozás van bejegyezve. Legjelentősebb foglalkoztató az önkormányzat mellett az Abaújtej Közös Vállalat. A település határában található Európa legnagyobb egybefüggő szederültetvénye. Legjelentősebb rendezvény a térségi vonzerővel bíró szederfesztivál, mely augusztus közepén kerül megrendezésre szederlekvárfőzéssel, kulturális és szórakoztató műsorokkal. Emellett a pünkösdi majális és a farsangi bál szórakoztatja a település lakosságát.

    © 2007–2012 G-Mentor Kft. | oldal statisztika