Baranya megye

Feked község Baranya megye északkeleti részén fekszik, ott, ahol a Mecsek keleti lába a Geresdi-dombságba simul. A falut a Karasica-vízfolyás szeli ketté. A falu közigazgatásilag a véméndi körjegyzőséghez tartozik, valamint a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. A település a 64. számú Pécs–Bátaszék vasútvonalon és az 5606. számú Mohács–Pécsvárad közti közúton érhető el.
Feked első írásos emlékei 1372-ből valók, ekkor a cikádori (bátaszéki) cisztercita apátság birtokainak felsorolásában találkozunk a község nevével, de régészeti feltárásokból ismert, hogy a környék már korábban is lakott volt. A törökdúlás teljesen megsemmisítette a falut. Feked újbóli betelepítése valószínűleg 1702-ben veszi kezdetét, ekkor a fuldai apátság (Németország) területéről érkeznek telepesek. A falu virágkorát a XX. század első harmadában éli, ekkor a település mai arculatát is meghatározó parasztházak sora épült fel. Az első, majd a második világháború súlyos veszteségeket okozott Fekednek is. A legtragikusabban a lakosságcserét és elhurcolásokat élte meg a falu. A jobb megélhetés reményében sokan költöztek a környező városokba is. A gyorsuló népességfogyás magával hozta az intézmények bezárását. Az óvoda 1967-ben, az alsó tagozatos általános iskola 1978-ban zárta be végképp kapuit. Az intézmények elvesztésével tovább gyorsult az elvándorlás, és az 1910-es közel 1000 fővel szemben, mára alig 220-an maradtunk. A falu egyetlen műemléke az 1765-ben épült és 1846-ban bővített római katolikus templom. Az 1990-es évektől kezdve számos német, osztrák és más nációbeli család találta meg új otthonát Fekeden. A rendszerváltást követően visszakaptuk önállóságunkat és ez látványos fejlődést hozott magával. Az utak szilárd burkolatot kaptak, és kiépült a vezetékes vízszolgáltatás saját vízbázisra alapozva. Új kultúrház épült, és a földgázvezeték elérhetővé vált minden család számára. Telefon- és kábeltévé-hálózat hozza közelebb a nagyvilágot az itt lakóknak. Megújultak a járdák és a csapadékvíz-elvezető árkok mederburkolást kaptak. 2004. június 6-án átadásra került a volt plébánia épületből kialakított szálló, amely újabb lehetőségeket nyit meg falunk előtt.
A településen német kisebbségi önkormányzat, nyugdíjasokból verbuválódott énekkar, ifjúsági klub működik. A településen élők és elszármazottak közötti kapcsolat fenntartásának érdekében alakult meg a már 20 éves Szülőföldünk Baráti Köre. A falu valamikori gazdag faiparát mára egy bútormanufaktúra viszi tovább, mely egyben a legnagyobb ipari vállalkozás a településen.