Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-96) 473-168
• Fax: (06-96) 473-168
• E-mail: ecshivatal kukac ecsfalu pont hu
• Weblap: www.ecsfalu.hu

Címer

Polgármester

• Mondovics László

Alpolgármester

• Nagy Zoltán

Jegyző

• dr. Bertalanné Józsa Judit

Képviselő-testület

• Farkas Márta
• Gömböcz László
• Juhász Gabriella
• Kocsisné Németh Ilona
• Tatai Adolf
• Tóthné Borbély Erika
• dr. Vaszari László
• Vigh István

Egyéb információk

• Népesség: 1827 fő

ASokorói-dombvidék Ravazd–Csanak vonulatának északi részén helyezkedik el. Jellemző közlekedési irány északnyugat–délkeleti, vagyis követi a dombvonulat elhelyezkedését. A település régi lakott hely voltáról régészeti leletek tanúskodnak, melyek a kőkorig nyúlnak vissza. Rengeteg lelet bizonyítja, hogy már az ősember is megtelepedett ezen a vidéken. A kelták, a rómaiak, a hunok, a keleti gótok, a longobárdok, az avarok, a morvai szlávok egyes használati tárgyait is megtalálták régészeink. Területén a középkorban több lakott hely volt (Kisécs, Mesterfa, Fűzalja-Petkevár). A mai Écs Nagyécsfalu és Nagyécshegy egyesítéséből alakult 1936-ban. Mesterfa már az 1800-as évek végén egybeolvadt Nagyécsheggyel. Petkevár a pannonhalmi kolostor elővára, ún. tarisznyavára volt. Az 1600-as évek elején, a 15 éves háborúban pusztult el. Várfalait és római kori tégláit 1890 körül, a Győr–Veszprém közötti vasútvonal építésekor alapozásnak használták fel. Az első írásos említése 1172-ből való. Ekkor Esu, Echu néven szerepel. Szőlősök és győri várnépek lakhelye volt, ahol nemesek és egyházak birtokoltak földet és szőlőt.

Écset az Árpád-kor elején előbb várjobbágyok, majd a különböző egyházi nagybirtokosok jobbágyai, zsellérek lakták. 1398-ban a világi földesurak mellett már 6 egyházi hatóságot szolgáltak az écsiek. A török hódoltság alatt is nehéz körülmények között éltek e vidék lakói. A Rákóczi-szabadságharc idején Heister tábornok felégette a környéket. 1848 őszén Kossuth hívó szavára két hónap alatt 36 écsi fogott fegyvert a haza védelmére.

1940-ben itt a településen állították fel a környék első óvodáját. A II. világháborúban 45 hősi halottja és 27 polgári áldozata volt a községnek. 1973-ban épült a településen új művelődési ház és klubkönyvtár. 1984-ben a Rába-gyár 90 ha-on kezdte felépíteni Közép-Európa egyetlen járműpróbapályáját, amelyet sajnos nem tudtak befejezni. Jelenleg a Rába-ringnek nevezett pályán 1990-től különböző autó-motor versenyeket rendeznek.

A község fejlesztésében további lakóingatlanok kialakítása a cél, és a település arculatának további kedvező változtatása, amely élhetőbbé és szerethetőbbé teszi a települést.