Bács-Kiskun megye


Közvetlenül a Duna bal partján terül el a 4140 lakost számláló város, Budapesttől 72 km-re délre, az 51-es számú főút mellett. Már az időszámítás előtti második évezredből rendelkezik igen értékes régészeti leletekkel, melyek a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak elhelyezve. Írásban először 1271-ben találkozhatunk Vecse nevével. A reformáció térhódításának eredményeként a település lakói református vallásúak. 1610-ben és 1635-ben itt tartották a református zsinatot. 1745-ben felépült a ma is álló református templom (műemlék), melynek tornyát Hild József építette 1832-ben. Ma négy felekezetnek van temploma. 1761-ben Dunavecse mezővárosi rangot kapott, melyet a XIX. század végén veszített el. 1892-ben járási székhely lett, ezt a rangját 1970-ig őrizte. Óriási áldozatot hozott Dunavecse az első világháborúban, közel 200-an haltak hősi halált. Mindkét világháború elesetteinek tiszteletére emlékművet állíttatott a lakosság. Dunavecse jelentős irodalomtörténelmi emlékhely. Itt éltek Pető˝ Sándor szülei 1941–44-ben, s az akkor bérelt mészárszék, „a Kis-lak” még ma is áll az eredeti helyén és mint helytörténeti múzeum működik. Megvan a „Pető˝-ház” is, melyben vecsei tartózkodásai idején a költő lakott. Szebbnél szebb versek születtek Dunavecsén, mint a „Hazámban, Füstbe ment terv, Egy estém otthon stb.” A „Távolból” c. verse megzenésítetten ma Dunavecse himnusza. 1945-ben itt hunyt el a népzenegyűjtő, etnográfus, műfordító Vikár Béla.

Napjainkban fejlett infrastruktúrával rendelkezik a település, teljes a közművesítés. Kiterjedt gyermek-, kulturális, sport- és egészségügyi intézményhálózat szolgálja a lakosságot. A 2007-ben átadásra kerülő Duna-híd megépülése új lendületet adhat a város fejlődésének. Viszonylag sok parkkal, emlékművel, szoborral díszített központja, a közeli Duna-part sportolási, horgászati lehetőséget, igen kellemes kikapcsolódási alkalmat nyújt az ide látogatóknak.