Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-44) 520-520
• Fax: (06-44) 520-523
• E-mail: csenger pont apatipolgm kukac szamosnet pont hu
• Weblap: www.csenger.hu

Címer

Polgármester

• Apáti György

Alpolgármesterek

• Csernyi Endréné
• dr. Komlódy Miklós

Jegyző

• dr. Simai Zoltán

Képviselő-testület

• dr. Arday András
• Bakó Lászlóné
• dr. Balogh Attila
• Barcsay István
• Bokor László
• Erdős Tamás
• Jeles Antalné
• Kazamér Tibor
• Mester Ferenc
• dr. Nóta József
• Varjasi Sándor

Egyéb információk

• Népesség: 5251 fő

Csenger városa Magyarország északkeleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, közvetlenül a román határ mellett, a Szamos folyó bal partján fekszik. A település megközelíthető közúton a 4-es úton vagy a 3-as autópályán Debrecen–Nyíregyháza–Mátészalkán keresztül; vasúton a Mátészalka–Csenger vonalon. A település a kálvini reformáció egyik központja volt, református temploma az Alföld középkori monumentális építészetének egyetlen emléke. Csenger mellett forgalmas nemzetközi határátkelőhely működik Románia felé. A település – révjének köszönhetően – már a XIV. század végén országos vásártartási, 1429-ben pedig mezővárosi rangot kapott. A reformáció térhódítása idején temp-loma több zsinatnak adott helyet. Az 1576-os zsinaton itt fogadták el a reformáció kálvini ágát, s fogalmazták meg a Csengeri hitvallás néven ismert kálvinista hitvallást. A XVII. században többször tartottak megyegyűlést az akkori birtokos Melith-család kastélyában és a „csengeri mezőn”. Fejlődése a XIX. század elején fordult kisvárosi irányba, amikor jelentős zsidó kereskedőréteg települt be. Virágzása egészen a trianoni békeszerződésig tartott, amikor fontos kereskedelmi összekötő szerepe megszűnt, s az ország szélén sorvadásnak indult, városi rangját 1989-ben kapta vissza. Csenger legnevezetesebb műemléke a református templom, amelynek XIV. századi gótikus épületében XVIII. századból származó festett kazettás famennyezet található. A városhoz kötődő híresebb személyek: 1749-ben itt halt meg Diószeghi István orvos, prédikátor; itt született báró Melith Pál, a megyei kurucmozgalom vezetője; Jósika Miklós pedig többször járt Csengerben, emlékiratában írta meg itteni élményeit. Csenger város legfontosabb rendezvényei kulturális jellegűek. Jó példa erre az évente augusztusban megrendezésre kerülő Csengeri Napok, mely egy határon is átnyúló, komolyzenei fesztivállal, a Szatmári Zenei Napokkal kezdődik, majd különböző sport- és kulturális eseményekkel, majd Zsigmond-napi vásárral folytatódik, végül Szent István ünnepével és egy nyárbúcsúztató koncerttel zárul. A Szatmári Almanapok az almaszüret időszakában vonzza Csengerbe a látogatókat. Maga az esemény egy gyümölcstermesztéssel foglalkozó szakmai fórum és kiállítás köré szerveződik: a szakmai prog-ramok gasztronómiai kiállítással, almalekvárfőzéssel, kulturális programokkal és sportvetélkedőkkel vannak egybekötve.