Önkormányzat.net

Cím

Elérhetőségek

• Telefon: (06-89) 341-013
• Fax: (06-89) 341-013
• E-mail: bakonyszucs kukac mail pont globonet pont hu

Címer

Polgármester

• Oláh Kálmán Géza

Alpolgármester

• Holczingerné Szabó Andrea

Jegyző

• dr. Nagy Artúr

Képviselő-testület

• Felberné Veiland Valéria
• Fódi István
• Holczinger Gyula
• Őszné Veiland Annamária

Egyéb információk

• Népesség: 374 fő

Bakonyszűcs Veszprém megye egyik legszebb részén fekszik, ott, ahol az Északi-Bakony bércei belesimulni kezdenek a szelíd kisalföldi tájba. A falut délről és keletről gyönyörű erdők ölelik, hatalmas határához tartozik a környék kedvelt kirándulóhelye, a Bakony legmagasabb pontja, a 706 m magas Kőris-hegy és oldalában a kora Árpád-kor óta ismert Odvaskő-barlang.

Bakonyszűcs község régóta lakott hely, az oklevelek szerint a honfoglalás idejében került a Koppány nemzetség birtokába. Egyes források a falu kálváriájának központi részét Koppány vezér korából származónak tekintik.

Nevének eredetéről – melyet 1249-ben említenek először Swich alakban – megoszlanak a vélemények: egyesek nemzetségnévből eredeztetik, míg mások szerint a középkorban a lakosság többsége az ugodi várat látta el szűcsipari termékekkel.

A község a török hódoltság elején, 1544-ben elnéptelenedett, újratelepítése gróf Esterházy-család által 1736–1737-ben történt meg németajkú lakosokkal. A falu elsősorban földművelésből élt, ám többen dolgoztak a Kőris-hegy oldalában a XIX. század közepéig működött, jó minőségű vörös márványt adó kőbányában is, amelynek anyagából készült a helyi római katolikus templom több kőfaragványa, és a gróf Esterházyak pápai várkastélya udvarának bejáratát őrző két oroszlánszobor.

A község római katolikus templomát Esterházy Károly egri püspök építette 1786-ban, 1789-ben festette a Mária mennybemenetele című képet Huszár Ferenc egri művész. A szószék, a mellékoltárok és a cibórum klasszicista, a mellékoltárok Szent Flóriánt és Szent Sebestyént ábrázolják. A templom előtt a két világháború áldozatainak emlékműve áll.

A második világháború után súlyos vérveszteség érte a közösséget, amikor a lakosság több, mint egyharmad részét Németországba kitelepítették. A mai községi címer derékba tört kőrisfája emlékeztet erre, míg az abból növő zöld ágacska az újrakezdést, a bele nem törődést, valamint a szülőföldjüket szintén elvesztett, felvidéki magyarok idetelepülését jelképezi. A történelmi folytonosságra utal a címer alsó részén a még romos állapotot mutató kálváriakápolna képe.

1945 után Bakonyszűcs a Fenyőfő–Bakonykoppány–Szűcs területre kiterjedő körjegyzőség székhelye volt, 1990-ben alakult körjegyzőségünk illetékességébe tartozik még Bakonykoppány község. Elsősorban az árvizek elleni védekezés és a könnyebben művelhető földek művelés alatti tartásának kényszere alakíthatta, hogy a főutca a dombtetőn épült ki, a házak mögött lankás bosszú és keskeny házikertekkel.