Hajdú-Bihar megye

Bagamér Hajdú-Bihar megye ÉK-i részén, a megyeszékhelytől 31 km, Létavértestől 13 km-re található, a román határ közvetlen közelében. A település közlekedés-földrajzi helyzete a trianoni határmegvonást követően vált ilyen szélsőségesen periférikussá. A határok elvágták a térség gazdasági-társadalmi-kulturális vérkeringésének korábban kialakult útvonalait. Mindez erőteljesen behatárolta a község Trianont követő fejlődésnek lehetőségeit. A települést, amely a 4806 sz. összekötő út mentén fekszik, kizárólag közúton lehet megközelíteni. Vasútállomás legközelebb 11 km-re, Vámospércsen található. Forgalmi helyzetét az elmúlt években valamelyest javította, hogy az összekötő út korszerűsítése, szélesítése révén, ma már mind Létavértes, mind Vámospércs irányában fél óra alatt elérhető a megyeszékhely. A távolsági autóbusz-közlekedés sűrűsége megfelelő.
Természeti adottságok
A 4706 ha területű nagyközség az érmelléki löszös hát
É-i részén, a Nagy-Ér völgyétől K-re, homokos lösszel fedett síkságon fekszik. A felszínt igen jó termőképességű mészlepedékes talaj borítja. Az éghajlat mérsékelten meleg, száraz. A napsütés éves időtartalma 2000 óra, az évi középhőmérséklet 10 °C. Évente közel 600 mm csapadék hull. A település határában található a környék legnagyobb méretű (109 ha) mesterséges állóvizének kialakítására alkalmas terület, amely a megfelelő infrastrukturális adottságok megteremtése esetén a település egyik fő idegenforgalmi vonzerejévé válhatna. Egy évszázada még a kistáj képét vizenyős rétek, kisebb-nagyobb mocsarak, helyenként nyílt víztükör uralták. A folyószabályozás és az árvízvédelmi munkálatok után e sajátos tájképi jelleg teljesen megváltozott. A talajvízszint csökkenése a táj kiszáradásához vezetett.
A növényzet a Tiszántúl žórajárásba tartozik. A ritka botanikai értékeket tartalmazó Hajdúsági Tájvédelmi Körzet 28 védett területegységének egyike, a Kék-Kálló-völgye a község ÉNy-i határán húzódik keresztül. A völgy területén ritka növényeket rejtő erdők, rétek és legelők találhatók.
Botanikailag különösen értékes területnek tekinthető a bagaméri nagyerdő déli részéhez csatlakozó Takó-hely, melyen az egykor nyírségi homokpusztai fehér nyáras utolsó három megmaradt példánya látható. Kivételes természeti értéket képvisel a Rétaljban található ezüsthársas, és a Malomgát területe, amely az igen ritka, lila színű magyar kökörcsin, turbánliliom, rezeshölgymál és a homoki nőszirom élőhelye.